A budapesti V4-es csúcstalálkozóval egy időben kedden az Európai Parlament strasbourgi ülésén vitatta meg a belarusz helyzetet és az uniós külső határokra nehezedő nyomás következményeit. Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke felszólalásában szolidaritását fejezte ki Lengyelországgal, s emlékeztetett rá: a múlt héten épp öt baloldali EP-frakció támadta hátba az Európai Unió egészét védő lengyeleket.
Ha egy tagállam védi a külső határokat, azért szolidaritás és anyagi segítség járna, nem pedig hátbatámadás. Látjuk, hogy a tömeges migráció a hibrid hadviselés egyik formája lett
– mondta a Fidesz egyik alelnöke, hozzátéve: fizikai akadályok finanszírozásával kellene megerősíteni az uniós külső határokat. – Új szemléletmódra van szükség a megváltozott realitások kezeléséhez – folytatta Gál Kinga, aki szerint a jelenlegi uniós keretek nem segítik a tagállamokat a migrációs nyomás leküzdésében. Emlékezetes, Orbán Viktor miniszterelnök nemrég egy Ursula von der Leyennek küldött levelében ugyanerre, a védekezésben akadályt jelentő migrációs szabályok kivezetésére, valamint a fizikai akadályok finanszírozására szólította fel az Európai Bizottságot.
A strasbourgi ülésre egyébként jellemző volt, hogy a baloldalról folytatták a varsói kormány támadását. Birgit Sippel német szociáldemokrata képviselő például odáig ment, hogy a lengyel mulasztás megállapítására kérte a bizottságot, mondván: Varsó nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az unió az ügynökségei, valamint áthelyezés révén segítse az éhező és fagyoskodó menedékkérőket. A képviselők közül többen azt is sérelmezték, hogy Angela Merkel német kancellár nemrég telefonon egyeztetett Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökkel: szerintük a berlini kommunikáció lényegében Minszk legitimálásának felelt meg. Az Európai Bizottság részéről Margaritísz Szkínász európai életmód előmozdításáért felelős biztos is részben kritikát fogalmazott meg Lengyelországgal szemben. Mint azt mondta, örül neki, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársait végre odaengedték a határ menti térségbe.
Ez nem menekültválság, hanem biztonsági kockázat
– értékelte az eseményeket, azt is kijelentve: az unió Belarusszal való külső határain készült fotók nem a blokk alapértékeit tükrözik. Szkínász emlékeztetett rá, hogy a bizottság tisztviselői az elmúlt időszakban a harmadik országokkal fenntartott diplomáciai kapcsolataik révén próbáltak gátat szabni az új migrációs folyosók kialakulásának.
A bizottsági alelnök később Strasbourgban egyértelmű nemmel felelt arra a kérdésre, hogy az Európai Bizottság Litvánia, Lettország vagy Lengyelország esetében finanszírozna-e kerítésépítést. – Ha viszont tágabb értelemben beszélünk határmenedzsmentről, az EU sok mindenben tud segíteni – húzta alá. Ismert, jelenleg parázs vita folyik az unióban arról, hogy Brüsszel finanszírozná-e a hatékonynak bizonyult határzárakat. Míg Ursula von der Leyen – alelnökéhez hasonlóan – kizárta ennek lehetőségét, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke korábban úgy nyilatkozott: jogi lehetőség van a kerítések brüsszeli támogatására. Ugyanakkor Von der Leyen a Litvániának, Lettországnak és Lengyelországnak szánt határvédelmi támogatások megháromszorozását javasolja. Mind kifejtette: A cél az, hogy támogassuk a tagállamokat a megfelelő eljárások kialakításában annak érdekében, hogy az illegálisan érkezőket gyorsan és rendezetten, az alapvető jogokkal összhangban kezeljék.
Kedden egyébként a lengyel és balti házelnökök közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben a Minszkkel szembeni uniós szankciók mielőbbi életbe léptetését szorgalmazták. A dokumentumban szerepel az is, hogy olyan javaslatra várnak Brüsszeltől, amely a határvédelem biztonságát javító pénzügyi eszközöket foglal magában.
Borítókép: Margaritísz Szkínász európai életmód előmozdításáért felelős biztos (Fotó: Európai Parlament)
