Gyilkosságuk nem marad büntetlenül! – fenyegette meg rendkívül kemény hangú közleményében Algéria Marokkót, azok után, hogy még hétfőn három algériai állampolgár életét veszítette a vitatott hovatartozású Nyugat-Szaharában. Algéria szomszédjára mutogat, állításuk szerint a területen átutazó két algériai teherautóra egy marokkói drón mérhetett csapást. Ez akár lehetne is casus belli, csakhogy a bizonyítékok egyelőre hiányoznak.
Homályos részletek
Mindenekelőtt nem világos, hogy egyáltalán mit kerestek algériai teherautók a konfliktusos régióban? Nyugat-Szahara egy 266 ezer négyzetkilométeres, gyéren lakott, alig több mint félmillió lakosú, sivatagos terület, amelyre a spanyolok 1975-ös kivonulása után Marokkó és Mauritánia is igényt tartott, miközben az őslakos szaharávik a Polisario Front vezetésével a függetlenségért harcoltak, Algéria támogatásával. A Polisarióval folytatott 16 éves háború után az ENSZ közvetítésével 1991-ben a felek tűzszünetet kötöttek, de a konfliktus ettől csak befagyott, nem oldódott meg. Ráadásul tavaly novemberben a Polisario Front hivatalosan felrúgta a harmincéves fegyverszüneti megállapodást, így a feszültség ismét kiéleződött.
Úgy tűnik, hogy az algériai teherautók lezárt katonai műveleti területen tartózkodtak, ahol semmi keresnivalójuk nem volt.
A támadás körülményeiről sem tudni sokat. Az ENSZ békefenntartó missziója (MINURSO) – amelyben öt magyar katona is szolgál – a helyszínen két párhuzamosan parkoló, teljesen kiégett járművet talált a támadás másnapján, de arra Farhan Haq, az ENSZ főtitkárának egyik szóvivője sem tudott választ adni, hogy mégis mit kerestek ott. Így egyelőre csak a találgatás maradt, hogy egyáltalán ki, hogyan és miért csapott le a teherautókra.
Növekvő feszültség
A háborús retorika leginkább azért aggasztó, mert ez csak a legújabb fejezete a Marokkó és Algéria mind jobban elmérgesedő viszonyának.
- Októberben Algéria nem hosszabbította meg azt a szerződést, amely alapján Marokkón keresztül gázt szállítottak Spanyolországba és Portugáliába.
- Szeptember óta Algéria lezárta légterét a marokkói polgári és katonai gépek előtt.
- Augusztusban Algéria megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Marokkóval, mert vádjaik szerint szeparatista csoportokat támogattak, továbbá algériai állampolgárok után kémkedtek.
- Ugyancsak Augusztusban Algír azzal vádolta szomszédját, hogy szándékosan gyújtott erdőtüzeket az országban.
- Már tavaly novemberben komoly aggodalmat keltett Algírban, hogy Rabat rendezte kapcsolatait Izraellel.
- Donald Trump akkori amerikai elnök pedig elismerte Marokkó szuverenitását Nyugat-Szahara felett, amelyet egyébként Joe Biden sem vont vissza azóta sem.
- Rabat diplomáciai sikerként könyvelhette el, hogy több állam is külképviseletet nyitott Nyugat-Szaharában.
Casus belli?
Kérdés, hogy vezethet-e akár háborúig az egyre hangosabb kardcsörtetés. Úgy tűnik, Algéria a kemény szavak ellenére egyelőre megelégszik a jogi lépésekkel, hírügynökségi jelentések szerint panaszt tettek több nemzetközi szervezetnél, köztük az ENSZ-nél, az Afrikai Uniónál és az Arab Ligánál is.
Aligha kell félni egy nyílt fegyveres konfliktus kirobbanásától
– nyugtatták meg a kedélyeket a Deutsche Welle német közszolgálati csatornának nyilatkozó szakértők, rámutatva, hogy a háborút most egyik fél sem engedheti meg magának.
Óriási a tét, hiszen Afrika két vezető hadereje feszülne egymásnak. A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint Algéria a világ hatodik legnagyobb fegyvervásárlója, három legnagyobb beszállítója Oroszország, Németország és Kína. Közben Marokkó is éppen idén döntött hadseregének további modernizálása mellett, a közeljövőben 12,8 milliárd dollárt költenének hadi technikára.
Ugyanakkor az összecsapás nem lenne példa nélküli, hiszen a két ország 1963 végén egy rövid ideig tartó határháborúban (az úgynevezett homokháborúban) már összemérte az erejét.
Ennél valószínűbb forgatókönyv lehet, hogy úgynevezett kihelyezett háborúban, például a Polisario Fronton keresztül újul ki a fegyveres konfliktus.
Akár az egész térség lángba borulhatna. Még kevésbé lehetne megfékezni a térségben tevékenykedő radikális és terrorszervezeteket, lejtmenetbe kerülne a gazdaság, elszabadulna a csempészet, a migráció, ami az Európai Uniónak sem hiányozna
– figyelmeztetett a Magyar Nemzetben már tavaly Besenyő János, aki békefenntartóként maga is szolgált Nyugat-Szaharában.
Borítókép: A MINURSO járőrei Nyugat-Szaharában. (Fotó: AFP/Fadel Senna)
