Nagy-Britanniában már hatmillió páciens vár egészségügyi ellátásra
Nagy-Britannia egészségügyi minisztere, Sajid Javid a SkyNews csatornán Trevor Phillips műsorvezetőnek adott interjúban nyugtatta meg az Egyesült Királyság lakóit: a brit nemzeti egészségügyi szolgálat (NHS) várólistáján a műtétekre és egyéb ellátásra várakozók száma idén nem éri el az általa júliusban hibásan prognosztizált 13 milliós létszámot. Javid szerint a jelenlegi várólista ugyanis „csak” 5,9 millió páciens nevét tartalmazza, amely a szeptemberben mért 5,8 millióról mindössze százezer új várakozó beteg nevével bővült ki két hónap alatt.
„A járvány idején hét-nyolcmillió brit beteg maradt ki az ellátásból, mert erre kértük őket” – fűzte magyarázatként a hosszú várakozási listához a miniszter.
Boris Johnson kormánya 5,9 milliárd angol font többletfinanszírozással támogatta meg a brit egészségügyi ellátó rendszert, hogy talpra állítsák a szigetország orvosi ellátását. A miniszter szerint azonban a kibővített költségvetés önmagában nem fogja tudni egyik napról a másikra megoldani a helyzetet, mert a járvány nélkül is tipikusan nehéz téli időszakban az egészségügyben dolgozóknak ismét a Covid okozta nehézségekkel kell majd szembenézniük.
Forrás: RT
A belga laboratóriumok nem tudnak lépést tartani a PCR-tesztigényekkel
Több belgiumi laboratórium fordult segítségért a belga kormány által 2020 végén létrehozott és nagy kapacitású laboratóriumokból álló nemzeti tesztelési hálózathoz, mert már nem tudnak lépést tartani a hozzájuk özönlő mintákkal és PCR-tesztigényekkel.
A laboratóriumok hálózatából álló nemzeti tesztelési rendszer azért jött létre, hogy növelje az ország Covid–19-szűrési kapacitását a járvány elleni hatékony védekezés érdekében. A hálózat így naponta akár 50-60 ezer új mintát is be tud vizsgálni. A fertőzésszámok növekedése miatt azonban már a nagy egyetemi laboratóriumok is elérték a teljesítőképességük határát, tekintettel a minták elemzésének kötelezően rövid határidejére. Az Antwerpeni Egyetem laboratóriumának vezetője szerint az egész rendszer a végnapjait éli, mert a járvány kezdete óta rekordokat dönt az elemzésre váró minták száma.
Forrás: The Brusselels Times
Közös tévécsatornát alapítottak a nyelvileg függetlenedni vágyó spanyol régiók
A Baleár-szigetek, Valencia és Katalónia indította útjára a közös audiovizuális tartalmak közzétételére szánt „BonDía” tévét. A három regionális nyelv nagyon hasonlít egymásra, ezért úgy vélték, hogy összefogással színesebb tartalmat és nagyobb sikert érhetnek el a Madriddal vívott lingvisztikai csatározásban. Az új csatorna műsorainak társadalmi és kulturális jellege van, dokumentumfilmekből, sorozatokból, játékfilmekből és egyéb, változatos témájú műsorokból áll. A katalánok, baleárok és a valenciaiak hónapok óta kakaskodnak a központi kormánnyal az új audiovizuális jogokért. Azt követelték Pedro Sánchez miniszterelnöktől, hogy a megreformált törvényekben kiemelt helyet kapjanak Spanyolország társhivatalos nyelvei, ennek részeként pedig az összes, spanyol területen forgatott film és sorozat legyen elérhető a regionális nyelveken is. A közös csatorna létrehozása előtt már egy másik megállapodást is aláírtak a régióvezetők. Ebben megegyeztek arról, hogy a következő években azon dolgoznak, hogy területükön a saját hivatalos nyelvük elsőbbséget élvezzen több szférában – például az oktatásban is – a kasztíliai spanyollal szemben.
Forrás: Voz Populi
Oroszországban állami katalógus készül a lakosságra ártalmas online tartalmakról
Vlagyimir Putyin orosz elnök konzultációs testületének, a Civil Társadalom és az Emberi Jogok Elnöki Tanácsának egyik tagja, Igor Ashmanov arról számolt be a Vedomosti moszkvai napilapnak, a hogy a tanács egyik munkacsoportja jelenleg egy olyan katalógus létrehozásán dolgozik, amely összegyűjti és felsorolja a testület véleménye szerint az orosz lakosságra ártalmas témaköröket. Ashmanov szerint az állami tájékoztató füzetnek mindenképpen tartalmaznia kell szócikkeket az erőszakról, a vakcinákkal kapcsolatos riogatásról, a radikális feminizmusról, a gyermekek nélküli életstílusról, az LMBTQ-ideológiákról, valamint az állatokkal folytatott közösülésekről. A katalógusba foglalt tételeket a tanács osztályozni is fogja azok kártékonyságának mértéke szerint, az abszolút tiltandótól az egyszerűen nemkívánatos címkéig. A tanács „mérgező tartalmak” munkacímen futó javaslatait a következő elnöki ülésen terjeszti majd az orosz államfő elé.
A testület elnöke, Valery Fadeev azonban arra emlékeztetett, hogy Oroszországban a médiatartalmak cenzúrázása tilos, leszámítva néhány olyan extrém esetet, mint a nácizmus és egyéb politikai vagy vallási radikalizmus, amelyek megjelenítését törvények tiltják. Ezért Fadeev rávilágított arra, hogy a katalógus megalkotói szerint az orosz társadalom magát fogja cenzúrázni a katalógusban felsorolt és osztályozott tartalmaknak megfelelően.
Forrás: RT
Borítókép: Igor Ashmanov, az orosz Civil Társadalom és az Emberi Jogok Elnöki Tanácsának tagja (Fotó: Flickr)