Tajvan júliusban közölte, hogy a misszió a Tajvan Litvániai Képviseleti Irodája nevet fogja viselni, amit Kína a területe elleni fenyegetésként értékelt. Az európai tajvani missziók eddig Tajpej városának nevét használták, hogy elkerüljék a közvetlen utalást a szigetre. Peking válaszul visszahívta litvániai nagykövetét, és kínai felszólítást követően Vilnius is hasonlóan tett. Kína egyúttal felfüggesztette a litvániai úti célú tehervonatok indulását és az élelmiszerekre vonatkozó exportengedélyek megadását.
Tajvant mindössze tizenöt ország ismeri el hivatalosan, és több tucat államban van képviseleti irodája.
A sziget Szomáliföldön is rendelkezik olyan irodával, amely a saját nevét viseli, de Litvániával ellentétben Szomáliföldet a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el.
Peking saját területe részeként tekint az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvanra, és jelezte: az erőszaktól sem riad vissza az újraegyesítés érdekében.
Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után ismét fagyossá vált, miután a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!