időjárás 28°C Kornél, Soma 2022. július 3.
logo

A jogállamisági vita hattyúdalát vizionálják

Judi Tamara (Brüsszel)
2021.12.27. 13:15 2021.12.27. 14:32
A jogállamisági vita hattyúdalát vizionálják

A brüsszeli lapok szerint 2022 „kritikus” év lesz a jogállamiság szempontjából, az azt övező európai szintű vita végre jelentősen elmozdulhat – Magyarországon és Szlovéniában parlamenti választások jönnek, Lengyelországban pedig gőzerővel készülnek a 2023-as voksolásra. Az Európai Bizottság noha azt ígéri, hogy nem szól bele a választási folyamatokba, Věra Jourová bizottsági alelnök szerint jövőre a „jogállamiság” fekete bárányai fizetni fognak.

Hosszas, jogállamisági témájú cikket közölt hétfőn az uniós berkekben irányadó brüsszeli portál, a Politico.eu. Az írást azzal ütik fel, hogy 2022-ben az Európai Unió politikai térképe változhat – mégpedig a magyarországi és szlovéniai parlamenti választások, valamint az erősödő lengyel belpolitikai harcok következtében. Mint azt a balliberális portál írja, 

a magyarokkal, lengyelekkel és szlovénokkal szemben hangoztatott „jogállamisági” problémát már nem lehet megoldani Brüsszelben, emiatt a következő hónapokban maga a régió, az említett országok polgárai dönthetnek annak megoldásáról. 

(A Politico rendre kritikus a közép-európai országokkal szemben, az írásban is a konzervatív kormányok ellenében érvelnek – a szerk.) 

Eldurvuló viták jellemezték az évet

Lapunkban is többször írtunk róla, hogy az Európai Uniót átszövő jogállamisági vita 2021-ben is lényegében két államra, Magyarországra és Lengyelországra összpontosult. Emellett a Janez Janša vezette Szlovénia is gyakran szégyenpadra került az Európai Parlamentben, épp az év második felében zajló, zsúfolt politikai agendát irányító szlovén EU-elnökség idején. Lengyelország és az Európai Bizottság között az uniós jog elsőbbségéről robbant ki éles vita: a brüsszeli testület december 22-én kötelezettségszegési eljárást indított Varsóval szemben, amiért a lengyel alkotmánybíróság az utóbbi fél évben a saját alkotmányos rendjével össze nem férőnek ítélte meg az Európai Unió Bíróságának a lengyel igazságügyi reformra vonatkozó ítéletét, valamint a közösségi jog egyes rendelkezéseit. Varsó emellett vaskos, napi egymillió eurós pénzbüntetést is kapott a luxembourgi bíróságtól a lengyel legfelsőbb bíróság sokat kritizált fegyelmi kamarája miatt. Ismert az is, hogy Magyarország és Lengyelország ellenében 2021-ben is folytatódott a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárás. Hazánk esetében a nyáron elfogadott gyermekvédelmi törvényt illették a szokásosnál is élesebb kritikával az EU-ból: a jogszabály miatt indított kötelezettségszegési eljárás mellett a helyreállítási pénzek folyósítását is megakasztotta a vita. E sorok írásakor az Európai Bizottság még nem adott zöld jelzést Magyarország 2511 milliárd forintos, valamint Lengyelország közel harminchat milliárd eurós helyreállítási terveinek. 

Eddig tizennyolc EU-ország összesen 54,2 milliárd euró értékben már kapott pénzt a járvány utáni gazdasági talpra állásra.

(A svéd és bolgár dokumentumok is elfogadásra várnak Brüsszelben, míg Hollandia helyreállítási tervet sem nyújtott be – a szerk.)

Věra Jourová: Jövőre már fizetni kell

A Politico kampányra hangoló cikkéből is kitűnik, hogy a közép-európai politikai folyamatoknak magától értetődő jelentőséget tulajdonítanak a brüsszeli buborékban. Emlékezetes, Věra Jourová bizottsági alelnök egy november végi sajtótájékoztatón mégis következetesen visszautasította a felvetést, miszerint a bizottság berkeiből beleszólnának a magyarországi választásokba. A cseh biztos egy két héttel későbbi pódiumbeszélgetésen viszont már arról értekezett, hogy az új, baloldali berlini kormánynak köszönhetően új szelek fújnak a jogállamisági vitában  – szerinte egyes tagállamoknak 2022-ben a jogállamisági mechanizmus égisze alatt már „fizetniük kell". A jogállamisági rendeletről jövő év elején mondanak ítéletet Luxembourgban, tehát még a közép-európai választási folyamatokat megelőzően. Varga Judit igazságügyi miniszter egy lapunknak adott novemberi interjújában kijelentette: egyértelmű, hogy a „jogállamisági” játék arra megy ki, hogy a magyarországi voksolás kimenetelét befolyásolhassák Brüsszelből. – 

Én ettől óva inteném az uniós intézményeket 

– hangoztatta a tárcavezető.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (Forrás: EU Tanács)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.