A jogállamisági vita hattyúdalát vizionálják

A brüsszeli lapok szerint 2022 „kritikus” év lesz a jogállamiság szempontjából, az azt övező európai szintű vita végre jelentősen elmozdulhat – Magyarországon és Szlovéniában parlamenti választások jönnek, Lengyelországban pedig gőzerővel készülnek a 2023-as voksolásra. Az Európai Bizottság noha azt ígéri, hogy nem szól bele a választási folyamatokba, Věra Jourová bizottsági alelnök szerint jövőre a „jogállamiság” fekete bárányai fizetni fognak.

Fotó: Zucchi Enzo Forrás: Európai Tanács

Eddig tizennyolc EU-ország összesen 54,2 milliárd euró értékben már kapott pénzt a járvány utáni gazdasági talpra állásra.

(A svéd és bolgár dokumentumok is elfogadásra várnak Brüsszelben, míg Hollandia helyreállítási tervet sem nyújtott be – a szerk.)

Věra Jourová: Jövőre már fizetni kell

A Politico kampányra hangoló cikkéből is kitűnik, hogy a közép-európai politikai folyamatoknak magától értetődő jelentőséget tulajdonítanak a brüsszeli buborékban. Emlékezetes, Věra Jourová bizottsági alelnök egy november végi sajtótájékoztatón mégis következetesen visszautasította a felvetést, miszerint a bizottság berkeiből beleszólnának a magyarországi választásokba. A cseh biztos egy két héttel későbbi pódiumbeszélgetésen viszont már arról értekezett, hogy az új, baloldali berlini kormánynak köszönhetően új szelek fújnak a jogállamisági vitában  – szerinte egyes tagállamoknak 2022-ben a jogállamisági mechanizmus égisze alatt már „fizetniük kell". A jogállamisági rendeletről jövő év elején mondanak ítéletet Luxembourgban, tehát még a közép-európai választási folyamatokat megelőzően. Varga Judit igazságügyi miniszter egy lapunknak adott novemberi interjújában kijelentette: egyértelmű, hogy a „jogállamisági” játék arra megy ki, hogy a magyarországi voksolás kimenetelét befolyásolhassák Brüsszelből. – 

Én ettől óva inteném az uniós intézményeket 

– hangoztatta a tárcavezető.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (Forrás: EU Tanács)