Angela Merkel felemás öröksége

A stabilitás szimbólumává vált, de egy történelmi mélységekbe taszított CDU-t hagy maga után.

2021. 12. 08. 5:53
SCHOLZ, Olaf; MERKEL, Angela
Berlin, 2021. november 24. Angela Merkel leköszönõ német kancellár (b) az Olaf Scholz német alkancellártól és ügyvivõ pénzügyminisztertõl (j) kapott virágcsokrot tartja a kezében a kabinet heti ülése elõtt a berlini kancellári hivatalban 2021. november 24-én. MTI/AP pool/Markus Schreiber Fotó: Markus Schreiber
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mikor 2005. november 22-én Angela Merkel lett Németország új kancellárja, máris beírta magát a történelemkönyvekbe. Első nőként, első keletnémet származásúként, első tudósként, ráadásul – akkor 51 esztendősen – a valaha volt legfiatalabb kormányfőként foglalta el a pozíciót. A nagyratörő és tehetséges politikus ekkor aligha gondolta volna, hogy 16 éves munka veszi kezdetét, amellyel kis híján megdönti az országot 1982 és 1998 között irányító Helmut Kohl rekordját.

Ha „az újraegyesítés atyját” nem is sikerült megelőzni, a kabátja alól előbújt „Kohl’s Mädchen”, azaz Kohl leánya a nagy mentorhoz mérhető politikai örökséget tett le az asztalra.

Hosszú pályafutása alatt Angela Merkel híres, rombusz alakú kéztartásával hazájában és világszerte a stabilitás szimbólumává vált. A 16 év alatt négy amerikai és négy francia elnököt, öt brit és nyolc olasz miniszterelnököt „fogyasztott el”. Vezető szerepét jól jellemzi, hogy 2006 óta egyetlen alkalommal fordult elő – 2010-ben Michelle Obama amerikai first ladyé lett a cím –, hogy nem ő végzett az élen a Forbes „A világ 100 legbefolyásosabb nőjének” rangsorán, 2015-ben pedig a Time magazin az év emberévé választotta.

Nemzetközi népszerűsége máig töretlen, a Pew Research Center 14 országot vizsgáló, októberi felmérése alapján átlagosan 75 százalék bízott a leköszönő német kancellárban. Európa legerősebb államának vezetőjeként alapvetően négy nagy válsággal kellett megküzdenie. Először a 2008-ban kirobbanó gazdasági világválsággal, később 2013–2014-ben az ukrajnai válsággal és a Krím félsziget orosz bekebelezésével, majd 2015-től a migrációs áradattal, végül 2020-tól a koronavírus-járvánnyal. Az illegális bevándorlás kezelése során hangzott el a „Wir schaffen das” (megcsináljuk), ami a migránsok meghívásaként volt értelmezhető.

Az úgynevezett Willkommenskultur politikája a nevéhez ragadt.

Tizenhat év után emlékezetes, de felemás politikai örökséget, egy történelmi mélységekbe taszított Kereszténydemokrata Uniót hagy maga után. Nyugdíjas éveit állítólag pihenéssel töltené, egyelőre nem fontolgat újabb politikai szerepet.

Borítókép: Angela Merkel leköszönő német kancellár az Olaf Scholz német alkancellártól és ügyvivő pénzügyminisztertől kapott virágcsokrot tartja a kezében a kabinet heti ülése előtt a berlini kancellári hivatalban 2021. november 24-én. (Fotó: MTI/AP pool/Markus Schreiber)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.