Döntő befolyásuk lehet Soroséknak az uniós eljárásokban

Ha egy tagállamban felmerül az uniós jog megsértésének gyanúja, akkor az Európai Bizottság hivatalos kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Brüsszel, 2016. június 30. Az Európai Parlament által közreadott képen Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az EP fejlesztési, költségvetési, bel- és igazságügyi bizottságainak közös konferenciáján Brüsszelben 2016. június 30-án. (MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin) Fotó: Philippe BUISSIN

Olivier De Schutter nemcsak az EU-ban fejti ki „áldásos” tevékenységét, hanem az ENSZ-ben is, méghozzá a Soros-katonáktól hemzsegő ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatalának (OHCHR) berkein belül. 

A szervezet számos vezetője – egészen a főtitkári szintig – a Soros-hálózatban is magas tisztségekben tevékenykedik. 

Kate Gilmore például – aki 2015 decembere óta tölti be az OHCHR főképviselő-helyettesi tisztségét – korábban a tőzsdespekuláns egyik legfontosabb jogvédő szervezetének, az Amnesty Internationalnek (AI) egy évtizedig volt a főtitkárhelyettese. A főbiztosság egy korábbi vezetője, Navanethem Pillay pedig szintén egy Soros György által támogatott nőjogi szervezet, az Equality Now alapító tagja.

Az OHCHR nem is tagadja politikai töltetű törekvéseit, hiszen a saját honlapjuk szerint abban látják küldetésüket, hogy elsősorban kormányokat, törvényhozási szerveket és egyéb nemzeti intézményeket vegyenek célba. 

Mint ismert, az OHCHR hazánk mellett több, szuverenitásához ragaszkodó államot – például az Amerikai Egyesült Államokat, Izraelt és Csehországot – is bírálta. A főbiztosság Donald Trump volt amerikai elnököt rasszistának nevezte, a hivatalban lévő cseh államfőt, Milos Zemant pedig nyilvános idegengyűlölő és iszlámellenes kijelentések tételével vádolta. 2019 márciusában egy több száz oldalas jelentésben állítólagos emberiség elleni bűncselekményeket róttak fel Izrael akkori (jobboldali) vezetésének, amelyeket szerintük a „Visszatérés menete” elnevezésű tüntetések kezelésekor követtek el.

A jelentés

Alulbecsülik az uniós jogsértési eljárásokban mint emberi jogi eszközben rejlő lehetőségeket

– olvashatjuk a Nyílt Társadalom Alapítvány honlapján. Hát most már nem, hiszen láthatóan a bizottság politikai furkósbotként használja az uniós jog adta lehetőséget a „renitens” tagállamokkal szemben. Vagyis azok ellen, akik nem hajlandók beállni a fősodorba, így Magyarország, Lengyelország és az utóbbi időben Szlovénia. A Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézetének megbízásából készült jelentésben De Schutter professzor arra vonatkozóan fogalmazott meg ajánlásokat, hogy a jogsértési eljárások hogyan válhatnának az EU alapjogi politikájának szerves részévé. Lássuk!

A jelentésben a professzor megvizsgálta a jogsértési eljárás jogi szabályozását és a gyakorlatban létező folyamatát, valamint annak helyét az EU emberi jogi struktúrájában, kiemelve annak „hozzáadott értékét” az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkely szerinti politikai alapjogi ellenőrzéshez és a nemzeti bíróságok által az EU Bíróságához benyújtott kérelmekhez képest. 

Hangsúlyozzuk, a dokumentum 2017-ben látott napvilágot, majd 2018-ban, a hazugságoktól hemzsegő Sargentini-jelentés elfogadását követően meg is indult hazánk ellen a 7. cikkely szerinti eljárás. De ez a Soros-hálózatnak nem elég…

De Schutter professzor ugyanis számos olyan új gyakorlatot vizsgált, amelyek bevezetésével erősíteni lehetne a „jogsértési eljárásoknak az alapvető jogok érvényesítésének eszközeként való alkalmazását”, ideértve az „uniós jog megsértésének gyanúját” a bizottság tudomására hozó panaszos státusát; a bizottság által az egyéni panaszokon kívül más információforrások (magyarra fordítva feltehetően az NGO-k jelentéseit értette ezalatt) felhasználását; valamint azt, hogy „milyen ösztönzőket lehetne adni a tagállamoknak, hogy az uniós jog végrehajtása során jobban betartsák az alapvető jogokat”. 

A jelek szerint a bizottság nem fogadta meg ezt a tanácsot, ösztönzők helyett elrettenteni akarja a tagállamokat az uniós források megvonásának lehetőségével a jogállamisági mechanizmuson keresztül.

Egy olyan időszakban, amikor az EU alapvető jogok érvényesítésére vonatkozó hatáskörei megkérdőjeleződnek, ez a jelentés felhívás az Európai Bizottság számára, hogy vizsgálja felül a jogsértési eljárások alkalmazását

– írta a Soros-alapítvány.

Boszorkányüldözés Magyarország ellen

A bizottság bizonyára meghallgatta Olivier De Schutter és a Nyílt Társadalom Alapítvány tanácsait, hiszen számos olyan ügyben indított hazánk ellen (is) kötelezettségszegési eljárást, melyek eldöntése alapvetően tagállami hatáskörbe tartozik. Ilyen esetekben jogi csűrés-csavarás útján találnak valamiféle mondvacsinált indokot az uniós jogban, amivel alátámasztják az álláspontjukat. 

Például a gyermekvédelmi törvény esetében a szolgáltatások szabad áramlását... Sok közük van egymáshoz, nem?

De ugyanígy jártak el az illegális migráció és a magyar határvédelem kérdésében is. Továbbra sem engedték el a Klubrádió ügyét, és számos más apró-cseprő ügyben indítottak kötelezettségszegési eljárásokat hazánk ellen. Ezek azonban a kanyarban sincsenek ahhoz képest, amit most művel a bizottság: politikai okokból tartják vissza a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Ez nem más, mint egyszerű zsarolás.

Az sem egy utolsó szempont, hogy hazánkban 2022 áprilisában országgyűlési választásokat tartanak. Brüsszel a baloldali ellenzék győzelmét reméli, és az uniós politikusok minden tőlük telhetőt meg fognak tenni, hogy előnyhöz segítsék a moslékkoalíciót.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el. 

Borítókép: Soros György (Fotó: MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin)