A tálib kormány képviseletében Amír Hán Muttaki külügyminiszter vett részt a tárgyaláson. A megbeszélésen az amerikai küldöttség hangot adott az afganisztáni emberi jogi visszaélésekről szóló jelentések miatti aggodalmainak, és sürgette, hogy a tálibok tegyenek meg mindent valamennyi afgán lakos jogainak védelmében. Az amerikai fél ismételten kérte azt is, hogy a tálib vezetés tartson ki az általános amnesztia terve mellett, és tegyen további lépéseket olyan kormányzat kialakítására, amelyben a társadalom minél szélesebb rétegei képviseltetik magukat. Az amerikai tárgyalók kiálltak a lányok és nők joga mellett az oktatáshoz, sürgetve, hogy a tálibok tartsák magukat erre vonatkozó vállalásaikhoz. A tálibok ezzel kapcsolatban – az amerikai közlemény szerint – nyitottnak mutatkoztak az együttműködésre a nemzetközi közösséggel, és üdvözölték azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek a lányok oktatásba történő bekapcsolódásának ellenőrzését célozzák. Abdul Kahar Balkhi afgán külügyi szóvivő a Twitteren azt írta:
a két delegáció politikai, gazdasági, közegészségügyi, oktatási és biztonsági kérdéseket, valamint a szükséges banki és kincstári szolgáltatások biztosítását vitatta meg.
Az afgán küldöttség ismételten sürgette az afganisztáni pénzeszközök befagyasztásának feltétel nélküli feloldását, a feketelisták és szankciók megszüntetését, egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy a humanitárius kérdéseket válassza el a politikától – írta a szóvivő.
Washington az afgán központi bank mintegy 9,5 milliárd dollárnyi számláját fagyasztotta be. A nemzetközi segélyektől függő gazdaság összeomlott, a köztisztviselők hónapok óta nem kapnak fizetést, az államkincstár pedig nem tudja kifizetni az importot - emlékeztetnek hírügynökségek. Ezzel párhuzamosan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank is felfüggesztette afganisztáni tevékenységét, visszatartva a segélyeket és az IMF által augusztusban kibocsátott 300 millió eurós tartalékot. Az ENSZ ügynökségei arra figyelmeztettek, hogy 23 millió afgánt, a lakosság több mint felét, a globális felmelegedés okozta aszály és a gazdasági válság együttes hatása miatt ezen a télen éhínség fenyegeti. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében azt írta: