Januárra valószínűsítik Romániában a koronavírus-járvány ötödik hullámát, de egyelőre nem terveznek a jelenleginél szigorúbb korlátozó intézkedéseket. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint csak a zsúfolt helyeken kötelező a kültéri maszkviselés, zárt térben viszont továbbra is megkövetelik az egész arcot eltakaró maszk viselését. Este tíz óráig tarthatnak nyitva a boltok és az éttermek, de szilveszterkor kivételesen egész éjjel szervezhetnek rendezvényeket a vendéglőkben, bárokban. A bevásárlóközpontokba és a nem létszükségleti cikkeket árusító üzletekbe az oltott és a betegségből kigyógyult személyek mellett csak a negatív teszteredménnyel rendelkezők léphetnek be. A mozik, színházak, sportlétesítmények a férőhelyek felére fogadhatnak nézőket. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter szerdán azt mondta,
az elkövetkező időszakban döntenek a Covid-igazolvány kötelező bevezetéséről, így elkerülhetők lesznek a lezárások, de az iskolák bezárása is.
Romániában vita van a koalíciós pártok között abban, hogy nagy fertőzöttségi ráta esetén a munkahelyeken is kötelezővé váljon-e a védettségről szóló igazolvány. Romániában az egészségügyben dolgozók mellett a vendéglátóiparban tevékenykedőket és az oktatókat érintették a legérzékenyebben az utóbbi, közel két évben hozott járványügyi korlátozások. Egy kávézó tulajdonosát, valamint egy pedagógust kérdeztünk arról, hogyan látják a kormányzati járványkezelést.
Az intézkedések a járvány első hulláma előtt túlméretezettek és túl szigorúak voltak, indokolatlanul sok volt a tiltás és a lezárás, a törvényszegések szankcionálása. Később, talán a népszerűségvesztéstől való félelem miatt a prevencióra kevés energiát fordítottak, az oltási kampány gyenge volt, és ennek következtében a növekvő esetszámok miatt hirtelen vezettek be korlátozásokat, amelyeknek a kommunikációja zavaros, olykor értelmezhetetlen volt
– mondta Daray Erzsébet, a marosvásárhelyi Gemma kávézó vezetője.
Szerinte a védettségi igazolványok használata kidolgozatlan, azok ellenőrzése körülményes egy vendéglátóipari egységben, sok helyen nincs kapacitás ezek szakszerű ellenőrzésére.
A létszámkapacitás csökkentését előíró szabályzat is sok bizonytalanságot okozott: mit jelent az, hogy például egy kávézó ötvenszázalékos kapacitással működhet? Számolni kell a vendégeket, ki kell vinni asztalokat, tiltótáblákat kell elhelyezni minden második asztalhoz? A kormány hatékony kommunikációja már csak azért is fontos lenne, hogy a lakosság fegyelmezettebb legyen, ne a vendéglátóval vitatkozzanak, hogy mit szabad és mit nem
– véli Daray Erzsébet. Úgy látja, a vendéglátói egységek működésének a korlátozása mellett fontos lenne ezek valamilyen szintű támogatása, hiszen munkahelyekről van szó, illetve olyan szolgáltatásokról, amelyekre a lakosságnak szüksége van.
Fehér Ildikó marosvásárhelyi tanár azt nehezményezte, hogy egyik napról a másikra változtak a rendelkezések.
Az online oktatást előzetes felkészítés nélkül kellett, hogy megoldják a pedagógusok. Ez középiskolai szinten inkább megvalósíthatónak tűnt, de elemiben és óvodában szélmalomharcnak bizonyult. Kaotikusnak, következetlennek, olykor eltúlzottnak véltük a korlátozó intézkedéseket. Elengedhetetlenné vált a modern technikai felszereltség minden oktatási intézményben, amelynek a használatára az oktatók nagy része nincs felkészítve
– fogalmazott Fehér Ildikó.
Borítókép: Védőruhát viselő egészségügyi dolgozók egy romániai kórházban 2021. október 7-én. (Fotó: AFP/Daniel Mihailescu)
