A megállapodás egy 538 millió eurós reformprogram része, amelynek keretében teljesen átalakítják a börtönrendszert, többek között egy új, szigorúbban védett börtönt is építenek, amelyben a súlyosabb bűncselekményekért felelős bűnözők kapnak helyet. Továbbá keményebb büntetésben részesítik a börtöntársaikra vagy az őrökre támadó, illetve őket megfenyegető elítélteket.
Hírügynökségi jelentések szerint Dániában rendkívül zsúfoltak a börtönök:
2015 óta 19 százalékkal nőtt a bentlakók száma, jelenleg négyezer ember raboskodik dániai börtönökben, az előrejelzések szerint 2025-re ezerre emelkedhet azoknak az elítélteknek a száma, akiknek nem tudnak helyet biztosítani a börtönökben.
Mindeközben 18 százalékkal csökkent az őrök száma. – Jobb munkakörülményeket kívánunk biztosítani a börtönőröknek, akik nagy terhet cipeltek az elmúlt években – nyilatkozta Nick Hækkerup.
A kisebbségi szociáldemokrata kormány lépéseit több jobboldali ellenzéki párt is elismerte, a kabinetet kívülről támogató baloldali pártok azonban tiltakoztak.
Nyugtalanít bennünket az, hogy Dánia nem vállal felelősséget saját elítéltjeiért. Koszovó börtöneit számos bírálat érte a korrupció, a rabok erőszakos viselkedése és a rosszul kiképzett személyzet miatt
– közölte Samira Nawa, a Szociálliberális Párt parlamenti képviselője. Az AFP hírügynökség szerint Koszovóban is 97 százalékos telítettségűek a börtönök.
Az észak-európai ország az elmúlt években kemény bevándorlásellenes intézkedéseket léptetett életbe, Európa egyik legszigorúbb országa ezen a téren.
A 2019 nyarán hivatalba lépett, Mette Frederiksen vezette szociáldemokrata kormány sem tért le a jobbközép kabinet által kikövezett útról. Többek között nekiláttak az elgettósodott, bevándorlók által lakott negyedek felszámolásának, megkezdték visszavonni azon személyek ideiglenes letelepedési engedélyét, akiknél bizonyítható, hogy származási országuk biztonságos, valamint anyagi támogatással is ösztönzik az önkéntes visszatelepülést.