2020 tavaszán Európa többi országához hasonlóan Svájcot is elérte a pandémia. A mind népességében, mind politikai rendszerében sokszínű állam járványkezelési stratégiájának alapja − ebben nagyban hasonlít a sokat kritizált svéd modellre − a társadalmi felelősségvállalás és a hatóságokba, intézményekbe vetett magas fokú bizalom. Az északi országgal ellentétben azonban a svájci szövetségi kormány szigorúbb intézkedéseket eszközölt, de például a kötelező maszkviselés kései bevezetése olyan hiba volt, ami már emberéleteket követelt.
Amikor Európa-szerte már mindenhol maszkban jártak az emberek, addig itt furcsán néztek azokra, akik így próbáltak védekezni a vírus ellen − nyilatkozta lapunknak Milán, aki már két és fél éve él az országban.
A harmincas éveiben járó programozó Zürichben él, és elmondása szerint a pandémia alapjaiban változtatta meg az életét. Svájcban 2021 januárja óta kötelező a távmunka abban az esetben, ha ez a munkakörből fakadóan kivitelezhető. A járvány előtt zsúfolt irodaépületbe már csak egy-két alkalmazott jár be, a többiek otthonról végzik feladataikat. A vállalat, melynek Milán dolgozik, a pandémia lecsengése után sem tervez visszatérni a régi rendszerhez, a home office nyújtotta új lehetőségeket és előnyöket az ezt követő időszakban is élvezhetik az alkalmazottak. Azonban nem mindenki került olyan szerencsés helyzetbe, hogy megtartsa állását. Az országban az első hullám végére, 2020 júniusára az előző évi adatokhoz képest ötvenöt százalékkal megugrott a munkanélküliek aránya, ez leginkább például a vendéglátásban dolgozókat érintette. Támogatásukra a szövetségi kormány egy 42 milliárd svájci frank értékű intézkedéscsomagot vezetett be, melynek keretein belül a munkájukat elvesztő emberek legutolsó fizetésük nyolcvan százalékát több mint egy évig megkapják. Jelenleg 2,5 százalék az ország munkanélküliségi rátája, ezzel pedig majdnem visszaállt a járvány előtti szintre.
Svájcban a politikai kultúra hagyományainak megfelelően a vírus megfékezésére hozott intézkedések egy részét is a nép bevonásával, referendum formájában döntik el. Legutóbb november végén szavaztak a svájciak többek között arról, hogy a vendéglátó egységek, múzeumok látogatását az oltottságot vagy a betegségből való felépülést igazoló kártyához kössék-e. A heves vitákat kiváltó intézkedést végül 62 százalékos többséggel támogatta a nép, azonban nem ez lehet az utolsó népszavazás a járvánnyal kapcsolatban: legközelebb a kötelező oltás bevezetéséről voksolhatnak a svájci szavazópolgárok. Milán elmondta, habár az ország lakossága alapvetően szabálykövető és megbízik az intézményekben, nem tartja valószínűnek, hogy a védőoltás kötelezővé tétele mellett döntenének.
Az alpesi országban a keddi adatok alapján eddig 1 227 378 fertőzöttet regisztráltak, valamint 11 730 ember vesztette életét a betegség következtében. Az omikron variáns gyors terjedése miatt december 20-tól újabb korlátozásokat vezetett be a kormány, melyek főként az oltatlanokat érintik: így például olyan helyekre, ahol nem lehet maszkot viselni vagy távolságot tartani, csak negatív teszttel léphetnek be. Az országban nagy problémát jelent a kórházban ápolt betegek számának gyors növekvése, sokan a rendszer összeomlásától tartanak.
Borítókép: Szavazatuk leadására várakoznak emberek Fribourgban 2021. november 28-án, a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások némelyikének felfüggesztéséről szóló népszavazás napján (Fotó: MTI/EPA)
Koronavírus – omikron-járvány
