A járványhelyzet ellenére rekordmértékben növekedtek tavaly az Európai Unió tagállamainak védelmi kiadásai: az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) hétfőn közzétett jelentése szerint a teljes védelmi kiadások 198 milliárd eurót tettek ki 2020-ban, ami 2019-hez képest ötszázalékos emelkedést jelent. Az uniós ügynökség 2006 óta regisztrálja az ilyen típusú adatokat, a tavalyi érték rekordnak számít. Az EDA jelentése szerint 19 tagállam növelte kiadásait előző évben, közülük 13 kormány esetében legalább ötszázalékos, hat kormány esetében pedig több mint tízszázalékos emelkedésről van szó. A védelmi kiadások növelésének hátterében állhat az, hogy bár a legtöbb uniós állam tagja a NATO-nak, szükség esetén a szervezettől és az Egyesült Államoktól függetlenül is kívánnak fellépni. A dokumentum ugyanakkor arra is rámutat, hét tagállam csökkentette kiadásait, összesen 1,42 milliárd euróval.
– Az európai védelmi kiadások tartós növekedése pozitív fejlemény, és a 2020-as adatok azt mutatják, hogy a 2007–2008-as pénzügyi válságot követő mélyreható védelmi megszorítások hibái valószínűleg nem fognak megismétlődni
– értékelte az EDA jelentését az ügynökség tavaly kinevezett, cseh származású vezérigazgatója, Jiří Šedivý.
Az EDA adataiból kiderült továbbá az is, hogy az uniós tagországok közös befektetései csökkenő tendenciát mutatnak, és az elmúlt néhány évben jelentősen visszaestek – különösen 2016 óta számottevő a csökkenés. Tavaly a tagállamok – a közös projektek keretében – összesen 4,1 milliárd eurót költöttek új felszerelések beszerzésére, ez 13 százalékos visszaesést jelent 2019-hez képest. Ez idáig ez a harmadik legalacsonyabb érték, amelyet az ügynökség regisztrált. Szintén visszaesés látható a különböző berendezések beszerzésében is: az EDA-hoz eljuttatott adatok szerint 2020-ban az uniós tagállamok egymás között a beszerzések csupán 11 százalékát bonyolították le, ami egyébként az állandó strukturált együttműködés (PESCO) 35 százalékban meghatározott kötelezettségvállalásának sem tesz eleget. A kvótát csupán három tagállam tudta teljesíteni. A 2017-ben vállaltak szerint az ilyen típusú beszerzések legalább egyharmadát kellene az uniós tagállamoknak egymás között lebonyolítaniuk.
– A közzétett adatok alapján különösen aggasztó az európai együttműködési kiadások csökkenő tendenciája. Van okunk azonban azt gondolni, hogy ez a trend az elkövetkező években megfordul a PESCO projektek eredményei, valamint az Európai Védelmi Alap elindulásának következtében
– fejezte ki reményeit Šedivý sürgetve az uniós tagállamokat arra, hogy a jövőben a projektekre fókuszáljanak.
Az ügynökség közleménye szerint az Európai Unió egy közös fegyveralapot is elindított, amelynek keretében hatvan közös katonai projekten dolgoznak a tagállamok, amelyek célja egy új, gyors reagálású haderő létrehozása. Az EDA azonban arra is rámutatott, a védelmi kutatásokba és a technológiába történő befektetések széttagolódtak, noha tavaly a két szektorra fordított kiadások 2,5 milliárd eurót tettek ki, ami 2019-hez képest hatalmas, 46 százalékos növekedést jelent. Az ügynökség szerint az okoz problémát, hogy a védelmi projektek túlnyomórészt nemzeti szinten futnak, és elmarad az együttműködés a tagállamok között.
A jelentés azonban hangsúlyozza, a tendencia alól hat állam, nevezetesen Horvátország, Észtország, Olaszország, Lengyelország, Portugália és Spanyolország kivételt képeznek, ugyanis a felsorolt országok beruházásaik legalább húsz százalékát uniós tagállammal bonyolították le.
