Rekordot döntöttek az uniós államok védelmi kiadásai

A teljes védelmi kiadások 198 milliárd eurót tettek ki tavaly, 2019-hez képest ez öt százalékos emelkedést jelent.

Jaskonys, 2021. november 14. Litván katonák a fehérorosz határ térségében járőröznek a fővárostól, Vilniustól mintegy 160 kilométerre délre fekvő Jaskonys falu közelében 2021. november 13-án. Lengyelország, Litvánia és Lettország határaihoz hónapok óta illegális bevándorlók ezrei érkeznek Fehéroroszország felől. MTI/AP/Mindaugas Kulbis Fotó: Mindaugas Kulbis Forrás: MTI/AP

– A közzétett adatok alapján különösen aggasztó az európai együttműködési kiadások csökkenő tendenciája. Van okunk azonban azt gondolni, hogy ez a trend az elkövetkező években megfordul a PESCO projektek eredményei, valamint az Európai Védelmi Alap elindulásának következtében

– fejezte ki reményeit Šedivý sürgetve az uniós tagállamokat arra, hogy a jövőben a projektekre fókuszáljanak.

Az ügynökség közleménye szerint az Európai Unió egy közös fegyveralapot is elindított, amelynek keretében hatvan közös katonai projekten dolgoznak a tagállamok, amelyek célja egy új, gyors reagálású haderő létrehozása. Az EDA azonban arra is rámutatott, a védelmi kutatásokba és a technológiába történő befektetések széttagolódtak, noha tavaly a két szektorra fordított kiadások 2,5 milliárd eurót tettek ki, ami 2019-hez képest hatalmas, 46 százalékos növekedést jelent. Az ügynökség szerint az okoz problémát, hogy a védelmi projektek túlnyomórészt nemzeti szinten futnak, és elmarad az együttműködés a tagállamok között.

A jelentés azonban hangsúlyozza, a tendencia alól hat állam, nevezetesen Horvátország, Észtország, Olaszország, Lengyelország, Portugália és Spanyolország kivételt képeznek, ugyanis a felsorolt országok beruházásaik legalább húsz százalékát uniós tagállammal bonyolították le.

A 2004-ben megalapított ügynökségnek a 2005 novemberében elfogadott határozat értelmében a nemzeti védelmi minisztériumok szolgáltatják az adatokat évente. Az EDA összesen 26 tagállamot foglal magába, ugyanis Dánia nem vesz részt az uniós katonai ügyekben.

Világszerte növekvő fegyvereladások. A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság ellenére hatodik egymást követő évben döntött rekordot a fegyvereladások száma világszerte – áll a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett jelentésében. Az intézet szerint 2020-ban a világ 100 vezető fegyvervállalata 531 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket és katonai eszközöket, ez pedig 1,3 százalékkal több, mint az előző évben volt. Mind a fegyvergyártásban, mind pedig a fegyvereladásban továbbra is az Egyesült Államok áll a lista élén: a listán szereplő száz fegyvergyártóból 41 – egyebek között a lista élén szereplő Lockheed Martin és a Raytheon Technologies – amerikai tulajdonban van. Csak ezen vállalatok tavaly 285 milliárd dollár értékben adtak el fegyvereket, ez pedig 1,9 százalékos növekedés az előző évihez képest. Jóllehet a százas listán csupán öt kínai cég szerepel, a jelentés aláhúzza, hogy Peking az elmúlt időszakban komoly hangsúlyt fektetett a fegyverkezésre. Az ázsiai ország éves fegyvereladása 2020-ban másfél százalékkal nőtt, azaz körülbelül 66,8 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket.

Borítókép: Litván katonák a belarusz határ térségében járőröznek a fővárostól, Vilniustól mintegy 160 kilométerre délre fekvő Jaskonys falu közelében 2021. november 13-án. (Fotó: MTI/AP/Mindaugas Kulbis)