Évente négyszázezer szakmunkást csábítana Németországba az új kormány az elöregedő társadalom miatt fellépő munkaerőhiány kezelésére. Több kulcsfontosságú ágazatot ugyanis olyan mértékben sújt a munkavállalók hiánya, hogy az hatással lehet az ország működésére, miközben Berlin a pandémia utáni helyreállítással küzd.
– A szakképzett munkaerő hiánya olyan súlyos problémává vált, hogy drámaian lelassítja a gazdaságunkat – számolt be róla a WirtschaftsWoche üzleti magazinnak adott interjújában Christian Dürr, a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) parlamenti frakciójának vezetője.
– Az idősödő munkaerőből adódó problémát csak modern bevándorlási politikával tudjuk szabályozni. A lehető leggyorsabban el kell érnünk a kitűzött célunkat a négyszázezer szakképzett munkavállaló bevonzásáról – tette hozzá a politikus.
A Német Gazdaságkutató Intézet becslései szerint a németországi munkavállalók száma idén több mint háromszázezerrel csökkenhet, mivel többen mennek nyugdíjba, mint ahányan belépnek a munkaerőpiacra. Az új munkavállalók és a nyugdíjasok száma közti különbség pedig várhatóan több mint hatszázötvenezer főre nőhet 2029-re, ami azt jelentené, hogy nagyjából ötmillió fő lesz a munkaképes korúak hiánya 2030-ra.
Az alacsony születési ráta egyébként évtizedek óta problémát jelent az országban, a munkaerő-állomány csökkenése pedig időzített bomba az állami nyugdíjrendszer számára, hiszen egyre kevesebb munkavállalóra hárul a nyugdíjasok ellátása
– írta a Reuters hírügynökség.
– Ahhoz, hogy a demográfiai változások ellenére is fenn tudjuk tartani a nyugdíjrendszert, arra lenne szükség, hogy egy nő legalább két gyermeket szüljön élete során. A nem migrációs hátterűek azonban többnyire csak egy gyermeket vállalnak
– érvelt a bevándorlás mellett korábban Herbert Brücker, a Berlini Empirikus Integráció és Migrációs Kutatások Intézetének igazgatója.
A szociáldemokratákból (SPD), a Zöldekből és a liberálisokból álló új német kormány már a koalíciós megállapodásába belefoglalta, hogy 12 euróra emelné a minimális órabért, valamint pontalapú bevándorlási rendszert vezetne be annak érdekében, hogy megkönnyítse az Európai Unión kívülről érkező munkavállalók elhelyezkedését. Olaf Scholz kancellár hangsúlyozta: a kanadai mintán alapuló pontrendszer kizárólag kiegészítése lenne a meglévő bevándorlási szabályozásoknak, vagyis nem helyettesítené azokat. „Németország kapui már nyitva állnak azok előtt, akik bizonyítani tudják, hogy van diplomájuk vagy szakképesítésük. Ha nem ezt a meglévő rendszert akarják szigorítani, egy további pontrendszer csak arra a bevándorlócsoportra vonatkozhatna, amelynek képesítését egyelőre nem fogadják el Németországban” – írta elemzésében a WirtschaftsWoche. A cikk szerzője hozzátette:
Németország így is a világ egyik legnyitottabb országa a szakképzett munkavállalók számára.
A szociáldemokratákhoz közel álló Friedrich Ebert Alapítvány tanulmányában rávilágított, Németországban 2013 és 2020 között 75 százalékos növekedéssel négymillióra emelkedett azoknak a munkavállalóknak a száma, akiknek nincs német állampolgárságuk. Tavaly a hivatásos sofőrök mintegy 23 százaléka külföldi volt, ez körülbelül 132 ezer főnek felel meg. Ezenkívül minden harmadik pincér, barista vagy szakács külföldi, az egészségügyben pedig egy a tíz arányban vannak jelen azok, akiknek nincs német állampolgárságuk. A tanulmány szerzői mindebből azt a következtetést vonták le, hogy a szakképzett munkaerő elől el kell hárítani a még fennálló akadályokat, és fel kell gyorsítani a folyamatot, amely megkönnyíti a bevándorlók képesítésének elfogadását.
