Életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte csütörtökön a németországi Koblenzben működő tartományi felsőbíróság a Bassár el-Aszad elnök vezette szíriai kormányzat titkosszolgálatának egyik volt vezető tisztségviselőjét. Az 58 éves Anvár Raszlánt emberiesség elleni bűncselekmények miatt ítélték el: a felügyelete alatt álló damaszkuszi al-Hatib börtönben legalább négyezer foglyot kínoztak meg nem sokkal a szíriai polgárháború kirobbanása után, 2011 áprilisa és 2012 szeptembere között. A létesítmény „Földi pokol” néven terjedt el a médiában, foglyai között nők és férfiak is voltak. A brutális kínzások során legalább 58-an vesztették életüket. A férfi a belső elhárítással foglalkozó egyik hírhedt egységét, a fővárosi régiót felügyelő 251-es részleg nyomozati osztályát vezette, valamint az ehhez tartozó börtönt.
Ez az első alkalom, hogy az Aszad-rezsim egy tagja büntetőbíróság elé kerül
– mondta Stefanie Bock, a németországi Marburgi Egyetem háborús bűnökkel foglalkozó központjának igazgatója.
Világszerte ez volt az első ítélet, amely az Aszad uralmával szembeni mozgalmak elfojtásával megbízott kormányzati apparátus felső szintjét érinti és emberiesség elleni bűncselekményekre vonatkozik. A nemzetközi sajtó úgy számolt be róla, mint „az első lépés a szíriai igazságszolgáltatás felé”.
A hatóságok arra a megállapításra jutottak, Anvár Raszlán vezetőként meghatározta az intézmény munkarendjét, így a begyűjtött ellenzékiekkel, tüntetőkkel, a katonai szolgálatból elszökő dezertőrökkel szemben rendszeresen alkalmazott erőszakot. A vád szerint bűnösnek találták többek közt súlyos testi sértésben, különösen súlyos nemi erőszakban, túszejtésben, valamint jogellenes fogvatartásban is, amelyeket azért követett el, hogy vallomásra kényszerítse a foglyokat, és információkat szerezzen tőlük.
Tanúk korábban arról számoltak be, megtagadták tőlük az orvosi ellátást, túlzsúfolt cellákba zárták őket, nem hagyták aludni őket, és ehetetlen élelmet kaptak. A kínzások magukba foglalták többek közt a verést, rugdosást és az áramütést.
Sajtóértesülések szerint a volt hírszerző ügynök tagadta, hogy bárkit megkínzott volna vagy arra adott volna utasítást, továbbá arról is beszélt, számos tüntető szabadon bocsátásáról gondoskodott. Anvár Raszlán azt is elmondta, titokban szimpatizált az ellenzékkel, és támogatta is, amikor elmenekült hazájából, például azzal, hogy 2014-ben Genfben részt vett a második szíriai békekonferencián. A védelem felmentést kért, a bíróság azonban megállapította, hogy az elítélt bűncselekményei különösen súlyosak, így Anvár Raszlán jó magaviselettel sem szabadulhat büntetése első tizenöt évének letöltése után.
Egy bűnözői rendszer alkalmazottja nem veheti fel egyszerűen a telefont, amikor úgy látja, igazságtalanság történik a börtönben. Ez nemcsak az ő, hanem családja életét is veszélyeztetné
– magyarázta a férfi ügyvédje hozzátéve: Anvár Raszlánt 2011 júniusában több jogkörétől megfosztották.
A férfi 18 évig dolgozott a szír titkosszolgálatnak, sajtóértesülések szerint 2012-ben hagyta el Szíriát, és 2014-ben érkezett Németországba menedékkérőként, ahol azóta élt legálisan. Anvár Raszlán nem titkolta múltját, úgy vélte, kellőképpen eltávolodott Aszadtól azzal, hogy elhagyta Szíriát − számolt be a Der Spiegel német hetilap. A német hatóságok 2019-ben tartóztatták le, pere 2020 áprilisában kezdődött számos tanú bevonásával az egyetemes joghatóság elve alapján, miszerint a háborús és az emberiesség elleni bűncselekményekkel harmadik országok bíróságai is foglalkozhatnak.
Jövő héten Frankfurtban újabb tárgyalás kezdődik egy homszi katonai kórház volt orvosa ügyében, akit szintén emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolnak, valamint azzal, hogy halálos injekciót adott be egy rabnak.
Borítókép: A Bassár el-Aszad vezette rezsim két áldozatának portérját tartja egy szír nő a koblenzi bíróság előtt 2022. január 13-án. (Fotó: Europress/AFP/Bernd Lauter)
