Kitálalt az iraki háborúról a volt brit védelmi miniszter

Tony Blairék eltussolták volna az invázió jogosságát megkérdőjelező feljegyzést.

2022. 01. 08. 7:03

2003 Irak — British soldiers check Iraqis leaving the southern Iraqi town of Basra, 30 March 2003. - Several Iraqi soldiers were arrested trying to escape intense fighting by putting on civilian clothes over their uniforms and attempting to slip through British checkpoints, according to Irish Guard Captain Alex Cosby. (Photo by ODD ANDERSEN / AFP) Fotó: ODD ANDERSEN / AFP

Azt az utasítást kapta Tony Blair irodájából, hogy olvasás után azonnal égesse el a titkos feljegyzést, amely szerint a brit katonai beavatkozás Irakban jogellenes lehet – állítja Geoff Hoon egykori brit védelmi miniszter nemrégiben megjelent memoárjában. Könyvében azt írja, hogy Peter Goldsmith akkori főügyész terjedelmes és részletes elemzésében arra figyelmeztetett, hogy Szaddám Huszein iraki vezető hatalmának megdöntése ellentétes lehet a nemzetközi joggal. Jonathan Powell, a munkáspárti miniszterelnök kabinetfőnöke azonban egyértelműen arra utasította a minisztert, hogy a dokumentumot, amely nem állt összhangban a kormányzat politikájával, semmisítse meg.

Geoff Hoon állítása szerint annyira felháborodott az eltussolási kísérleten, hogy a parancsot nem hajtotta végre; a feljegyzést ehelyett betette egy széfbe a védelmi minisztériumban. A kompromittáló akta valószínűleg azóta is ott van.

Geoff Hoon egykori brit védelmi miniszer. Fotó: AFP/Shaun Curry

Tony Blair egyelőre nem reagált a vádakra, Jonathan Powell viszont tagadta, hogy valaha ilyen utasítást adott volna. Azt viszont eddig is lehetett tudni, hogy létezett ilyen titkos feljegyzés; már 2005-ben kiszivárgott, hogy Peter Goldsmith első jogi szakvéleménye az volt,

hogy jogos önvédelem ugyan lehetővé tenné a katonai beavatkozást, de ez Irakra nem vonatkozik, mert Szaddám Huszein nem fenyegeti Nagy-Britanniát.

Hogy ennek ellenkezője látszata alakult ki, abban nagy szerepe volt a brit bulvármédia részben félreértelmezett jelentéseken alapuló tálalásának, amely már 2002 végén arra figyelmeztetett, hogy az irakiak 45 perc alatt képes lennének csapást mérni, akár Cipruson állomásozó brit erőkre. Mint utóbb kiderült, az amerikai és brit titkosszolgálati értesülések hibásak voltak, Szaddám Huszein sosem birtokolt tömegpusztító fegyvereket.

Geoff Hoon kitálalása mindenesetre annyiból rosszul jön Tony Blairnek, hogy már így is a támadások kereszttüzében áll, miután II. Erzsébet lovagi rangra emelte. Az egykori munkáspárti miniszterelnök elismerésének visszavonására petíciót indítottak, amelyhez már több mint egymillióan csatlakoztak.

Az aláírók többek között éppen háborús bűnök elkövetésével vádolják.

Bármennyire is népszerű ugyanakkor a petíció, a lovagi cím visszavonására aligha van esély. Mint arra az MTI is emlékeztetett, a volt kormányfőt a királynő a világ egyik legexkluzívabb lovagi közössége, az Order of the Garter, a XIV. század óta létező brit térdszalagrend tagjává avatta. Ennek legfeljebb 25 tagja lehet: mindig tagja a mindenkori uralkodó, aki a többi 24 helyre saját illetékességében, kormányzati ajánlás nélkül nevezhet ki új tagokat. A volt brit kormányfők hivatali idejük után rendszerint – bár nem törvényszerűen és nem kivétel nélkül – az Order of the Garter tagjai lesznek.

Sokan mégis úgy vélik, II. Erzsébettel szembeni tiszteletlenség megkérdőjelezni döntését.

Az egykori védelmi miniszter egyébként is mintha próbálna főnökére húzni a vizes lepedőt. A könyvében elpanaszolja, hogy Tony Blairrel nehéz volt együtt dolgozni, mert nem jól viselte a rossz híreket. De felhánytorgatja azt is, hogy a miniszterelnök 2005-ben telefonon hívta fel, hogy közölje vele, felmenti a pozícióból, később pedig úgy érezte, vele vitették el az iraki kudarcot.

Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy Geoff Hoon 1999–2005-ig látta el a védelmi miniszteri feladatokat, ő vezényelte le például az afganisztáni és iraki inváziót is. Akkori nyilatkozataiból pedig nem úgy tűnik, mintha különösebb aggályai lettek volna. 2003-ban még azzal is fenyegetőzött, hogy ha szükséges, Nagy-Britannia kész nukleáris fegyver bevetésére Irak ellen.

Ehhez képest a 2016-ban zárult brit vizsgálat gyakorlatilag feleslegesnek minősítette az iraki katonai beavatkozást, kimondva: Nagy-Britannia úgy csatlakozott 2003-ban az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére. A jelentés szerint legalább 150 ezer, de valószínűleg ennél is sokkal több iraki vesztette életét a háborúban és az azt követő káoszban; az áldozatok nagy többsége civil volt.