Az uniós tag Dániának nagyobb mozgástere van a menedékkérők státusának elbírálását illetően, hiszen nem részese az EU belügyi együttműködésének és menekültügyi-migrációs rendszerének sem, igaz, a schengeni övezet tagjaként együttműködik a többi tagállammal.
Óvatosnak kell lennünk, nehogy túl sokan jöjjenek az országunkba, mert enélkül nem létezhet társadalmi egység
– közölte tavaly januárban Mette Frederiksen miniszterelnök, hangsúlyozva: arra kell törekedni, hogy a menedékkérők számát nullára csökkentsék. A kormányfő kijelentette, hogy a bevándorlóknak el kell fogadniuk a dán nemzeti értékeket. Erre irányuló lépés volt például az a 2018-ban bevezetett intézkedés, miszerint a dán állampolgárságért folyamodóknak az eskütételi ünnepségen kezet kell fogniuk az állampolgársági oklevelet kiállító hivatalnokkal. A muszlimok egy része ugyanis vallási okokból megtagadta a kézfogást az ellenkező nemű idegennel.
Noha Dánia már évek óta – a szociáldemokrata vezetés előtt a jobbközép-liberális kormány alatt is – Európa legszigorúbb migrációs politikáját folytatja, kevés bírálatot kapott a nyugat-európai országokból. A szír állampolgárok kitoloncolásának ügyét sem az Európai Bizottság, sem a tagállamokat tömörítő Európai Tanács nem vette napirendre.
Borítókép: Mattias Tesfaye integrációs miniszter a dán parlament hivatalos megnyitója előtt érkezik a Holmen- templomba Koppenhágában, 2020. október 6-án (Fotó: Reuters/Ritzau Scanpix/Martin Sylvest)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!