Koppenhága nem tétovázik a bevándorlás kérdésében

Mivel sem az Európai Tanács, sem az Európai Bizottság nem tesz lépéseket, az Európai Parlament balliberális szárnya igyekszik felelősségre vonni az egyre szigorúbb bevándorlásellenes politikát folytató szociáldemokrata dán kormányt.

Minister of Integration Mattias Tesfaye arrives at the Holmen Church prior to a service for the royal family and members of the parliament before the official opening of the Danish Parliament in Copenhagen, Denmark October 6, 2020. Ritzau Scanpix/Martin Sylvest via REUTERS ATTENTION EDITORS - THIS IMAGE WAS PROVIDED BY A THIRD PARTY. DENMARK OUT. NO COMMERCIAL OR EDITORIAL SALES IN DENMARK. Fotó: REUTERS/Martin Sylvest

Az EUobserver hírportál beszámolója szerint az Európai Parlament (EP) LIBE-bizottsága jövő csütörtökön dán kormányzati tisztségviselők részvételével tart meghallgatást az ügyben, hogy Dánia több száz szíriai menedékkérőtől vonta meg a tartózkodási engedélyt.

A koppenhágai kormány még tavaly tavasszal közölte, hogy mindazoknak megszűnt a jogalapjuk az országban élni, akik a szíriai fővárosból, Damaszkuszból és környékéről származnak. A polgárháború sújtotta közel-keleti országban ugyanis Damaszkuszt a kormányerők tartják ellenőrzésük alatt, az onnan menekültek biztonsággal visszatérhetnek.

Mindig is őszinték voltunk, egyértelművé tettük az első naptól, hogy a szírek tartózkodási engedélye ideiglenes, és a védelem visszavonható, ha már nincs rá szükség

 – indokolta meg a döntést Mattias Tesfaye etióp származású bevándorlási miniszter.

A Jyllands-Posten napilap szerint azóta mintegy negyven szír állampolgár települt át más uniós tagállamokba, Ausztriába, Belgiumba, Finnországba, Franciaországba, Hollandiába, Németországba és Svédországba. Az EUobserver azonban más sajtóértesülésekre hivatkozva azt írja, ennél jóval magasabb lehet a Dániából „menekülők” száma, hiszen

Belgium, Németország és Svédország 363 esetben kérte a náluk tartózkodó szírek visszafogadását Koppenhágától. 

Az északi ország a szíriai háború 2011-es kitörése óta mintegy 35 ezer szír menekültet fogadott be. Jelenleg 4700 szír állampolgár oltalmazotti státusát vizsgálják felül, közülük 1200-an Damaszkuszból érkeztek.

Nem véletlen, hogy a dániai szírek más tagállamokba utaznak, s nem Szíriába. Szíria kifejezetten nem biztonságos

– nyilatkozta Nikolaj Villumsen, a szociáldemokratáktól balra álló dán Vörös–Zöld Szövetség EP-képviselője. – Ha visszatérünk Szíriába, börtönbe kerülünk, vagy a halál vár ránk, mivel elutasítjuk Bassár el-Aszad elnököt – közölte az AFP hírügynökséggel egy szír asszony, aki férjével együtt egy szögesdróttal körülvett egykori laktanyában tartózkodik október óta. Ilyen létesítményekbe helyezik a kitoloncolásra ítélt, jogfosztott szíreket. Sokuknak azonban lehet, hogy hosszú hónapokig, évekig várakozniuk kell, mivel Koppenhága nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat Damaszkusszal.

Az uniós tag Dániának nagyobb mozgástere van a menedékkérők státusának elbírálását illetően, hiszen nem részese az EU belügyi együttműködésének és menekültügyi-migrációs rendszerének sem, igaz, a schengeni övezet tagjaként együttműködik a többi tagállammal.

Óvatosnak kell lennünk, nehogy túl sokan jöjjenek az országunkba, mert enélkül nem létezhet társadalmi egység

– közölte tavaly januárban Mette Frederiksen miniszterelnök, hangsúlyozva: arra kell törekedni, hogy a menedékkérők számát nullára csökkentsék. A kormányfő kijelentette, hogy a bevándorlóknak el kell fogadniuk a dán nemzeti értékeket. Erre irányuló lépés volt például az a 2018-ban bevezetett intézkedés, miszerint a dán állampolgárságért folyamodóknak az eskütételi ünnepségen kezet kell fogniuk az állampolgársági oklevelet kiállító hivatalnokkal. A muszlimok egy része ugyanis vallási okokból megtagadta a kézfogást az ellenkező nemű idegennel.

Noha Dánia már évek óta – a szociáldemokrata vezetés előtt a jobbközép-liberális kormány alatt is – Európa legszigorúbb migrációs politikáját folytatja, kevés bírálatot kapott a nyugat-európai országokból. A szír állampolgárok kitoloncolásának ügyét sem az Európai Bizottság, sem a tagállamokat tömörítő Európai Tanács nem vette napirendre.

Borítókép: Mattias Tesfaye integrációs miniszter a dán parlament hivatalos megnyitója előtt érkezik a Holmen- templomba Koppenhágában, 2020. október 6-án (Fotó: Reuters/Ritzau Scanpix/Martin Sylvest)