„Militarista csillogásra” vágyik, „kötekszik az oroszokkal” és indokolatlan „háborús gesztust” tett a NATO érdekében Spanyolország védelmi minisztere. A szocialista kormánynak és Margarita Robles tárcavezetőnek címzett éles kritikát a dél-európai ország élén koalíciós partnerként kormányzó Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) tavaly lemondott elnöke, Pablo Iglesias fogalmazta meg. Margarita Robles a múlt héten ugyanis bejelentette, hogy
két hadihajót küldenek a Fekete-tengerre, majd februárban négy vadászgéppel segítik Bulgária légvédelmét, így járulva hozzá a NATO-kötelezettségek teljesítéséhez.
Sőt, hétfőn már azt rebesgették a parlamentben, hogy Spanyolország csapatokat is küld Ukrajnába. A volt Podemos-vezér szerint – aki 2014-ben kijelentette, hogy ha elnök lenne, népszavazással emelné ki az országot a NATO-ból – a szocialisták egyértelműen állást foglaltak a háború mellett és tették mindezt egy olyan szervezet támogatásáért, ami „csak az Egyesült Államok érdekeit nézi”.
Szerinte a NATO ukrajnai terjeszkedése Európa számára nem jelent pozitív végkifejletet, és csak egy „humanitárius háború” kirobbanását vetíti előre. Iglesias kiemelte: Spanyolország „nem lehet orosz- vagy USA-párti, békepártinak kell lennie”, és
a védelmi miniszternek átgondolt lépéseket kellene tennie ahelyett, hogy „militarista csillogásban” fürdőzve döntéseket hoz háborús eszközökről.
Iglesias szabadszájú beszéde reakcióhullámot indított el a párton belül. A Podemos képviselője, Enrique Santiago Twitter-oldalán „súlyos tévedésnek” nevezte a NATO támogatását Moszkvával szemben. Szerinte ez „fenyegeti a békét és stratégiailag ügyetlen próbálkozás”, hisz „növeli a gáz árát és az inflációt”. Gerardo Pisarello, a lilák külügyi bizottságának szóvivője szerint „az afganisztáni fiaskó után az USA követése ebben a háborút szító akcióban meggondolatlan és felelőtlen lépés”, amihez „nem adják a nevüket”. A védelmi miniszter sem hagyta azonban szó nélkül Iglesias ostromát:
Felelőssége nincs, szabadideje viszont túl sok van, nekem nincs időm a véleményével foglalkozni.
Az ingatag lábakon álló Sánchez-kormány nem először került konfliktusba koalíciós partnerével, sőt. Tavaly nyílt csatatérré változtatták a parlamentet és a közösségi médiát. A Podemos színeiben a fogyasztásügyi tárcát vezető Alberto Garzón az elmúlt hetekben robbantotta fel második kézigránátját, miután a The Guardian brit lapnak adott interjújában azt mondta: a spanyol gazdaságokban az állatokat borzasztó körülmények között tartják, emiatt a Spanyolországból exportált hús rossz minőségű. Az első gránát tavaly nyáron sült el. Akkor a miniszter a húsfogyasztás mérséklésére szólította fel a spanyolokat, és a klímaváltozást a makrogazdaságok számlájára írta. A szintén podemosos egyenlőségi miniszter, Irene Montero a transztörvény szélsőséges előírásaival, majd a katalánok függetlenségét támogató nyilatkozatával bombázta a kormány egységét, és ez csak a jéghegy csúcsa.
A szocialista kormányt azonban mégiscsak megijeszthette a partnertől érkező, a kormány bukásával fenyegető támadás, ugyanis a hétvégén már visszafogottabban nyilatkoztak az ukrán–orosz konfliktusról.
Pedro Sánchez miniszterelnök a Twitter-odalán azt írta: elkötelezett az „egység és a párbeszéd mellett”, és szerinte „itt az ideje a diplomáciának”, mert csak így oldható meg az Oroszországgal fennálló válság.
Az ellenzék részéről a Néppárt és a Ciudadanos (Állampolgárok) támogatja a kormányt az ukrán–orosz kérdésben, de határozott állásfoglalást kérnek a miniszterelnöktől. Pedro Sánchez engedélyezte, hogy a külügyminiszter kedden a parlament előtt tartson beszédet, amiben részletesen kifejti majd a spanyolok álláspontját a témában. Az ellenzék szerint ez államügy, ezért a kormányfőnek kellene felszólalnia.
