A mianmari hadsereg összecsapott a lázadókkal Arakánban

Az Arakáni Hadsereg nevű szervezet évtizedek óta harcol a térség buddhista lakosságának autonómiájáért.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2022. 02. 07. 12:47
AUNG SZAN SZÚ KJI
Mandalaj, 20220201. A mianmari katonai hatalomátvétel ellen tiltakoznak aktivisták Mandalajban 2022. február 1-jén. Egy év telt el azóta, hogy Mianmarban a hadsereg az új parlament megalakulása elõtt pár órával átvette a hatalmat, és letartóztatta az országot vezetõ politikusokat, köztük a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít és Vin Mjin államfõt. A mianmari ügyek kivizsgálását irányító ENSZ emberi jogi megbízott közlése szerint a puccs óta a rendfenntartók feltehetõen több mint ezer embert öltek meg olyan körülmények között, amelyek emberiesség elleni, illetve háborús bûncselekményeknek tekinthetõk. MTI/AP Photo Fotó: -
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Összecsapások voltak a mianmari hadsereg és a lázadók között Arakán államban, ahol a 2021 februárjában végrehajtott katonai puccs óta eddig viszonylag nyugodt volt a helyzet. Az Arakáni Hadsereg nevű szervezet, az ország egyik legerősebb fegyveres milíciája évtizedek óta harcol a térség buddhista lakosságának nagyobb autonómiájáért.

A mianmari fegyveres erők 2020 novemberében e milíciával tűzszünetet kötöttek, amelyet a tavalyi katonai puccsot követően újra megerősítettek. 

A katonaság azonban pénteken behatolt az Arakáni Hadsereg egyik bázisára a bangladesi határ közelében, ahol háromórás tűzharc alakult ki 

 – mondta el az AFP francia hírügynökségnek a lázadók egyik szóvivője. A harcokban az arakáni erők egyik tagja életét vesztette. A szóvivő megjegyezte: nagy a feszültség, és attól tart, hogy a hadsereg Arakán destabilizálására törekszik. A junta szóvivője, Zav Min Tun megerősítette az összecsapásokról szóló híreket. Jelezte: több katona meghalt vagy megsebesült. A támadásért azonban az arakáni felkelőket tette felelőssé.

Arakán évtizedek óta Mianmar lőporos hordója. A hadsereg 2017-ben véres hadműveletet indított az államban a többségében muszlim vallású rohingják ellen. Az összecsapásokban ezrek vesztették életüket, és több mint 700 ezer rohingja keresett menedéket a szomszédos Bangladesben. A történteket az ENSZ népirtásnak minősítette. 2019-ben és 2020-ban gyakori volt a harc a katonaság és az Arakáni Hadsereg között, emiatt mintegy 200 ezren kényszerültek elhagyni otthonaikat. Civil szervezetek a háborús bűncselekmények kategóriájába tartozó erőszakról számoltak be.

Mianmarban mindennapos az erőszak a tavalyi katonai puccs óta. Polgári milíciák alakultak és fogtak fegyvert a junta ellen, és etnikai csoportok is az oldalukra álltak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a múlt héten az erőszak minden formájának azonnali beszüntetésére szólított fel Mianmarban.

Borítókép: a mianmari katonai hatalomátvétel ellen tiltakoznak aktivisták Mandalajban 2022. február 1-jén (Fotó: MTI/AP Photo)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.