– hangoztatta Khin. Ugyanezen az állásponton van Akila Radhakrishnan emberi jogi ügyvéd, a Globális Igazságügyi Központ elnöke is, aki szerint a hágai bírósági eljárás vélhetően megalapozza a mianmari elszámoltathatóság alapjait nemcsak a rohingják, hanem más, a junta által elkövetett bűncselekmények ügyében is.
A tavalyi hatalomátvétel óta Mianmarban mindennapos az erőszak: polgári milíciák alakultak és fogtak fegyvert a junta ellen, és etnikai csoportok is az oldalukra álltak. Pár nappal ezelőtt a mianmari katonaság behatolt az Arakáni Hadsereg egyik bázisára – amely az ország egyik legerősebb fegyveres milíciájaként évtizedek óta harcol a térség buddhista lakosságának nagyobb autonómiájáért – a bangladesi határ közelében, ahol háromórás tűzharc alakult ki – hívta fel a figyelmet az AFP francia hírügynökségnek a lázadók egyik szóvivője. Sajtóhírek szerint a harcokban az arakáni erők egyik tagja életét vesztette. A szóvivő megjegyezte: nagy a feszültség, és attól tart, hogy a hadsereg Arakán destabilizálására törekszik. A junta szóvivője, Zav Min Tun megerősítette az összecsapásokról szóló híreket. Jelezte: több katona meghalt vagy megsebesült, viszont a támadásért az arakáni felkelőket tette felelőssé. Az MTI emlékeztetett,hogy Arakán évtizedek óta Mianmar lőporos hordója. 2019-ben és 2020-ban is gyakori volt a harc a katonaság és az Arakáni Hadsereg között, emiatt mintegy kétszázezren kényszerültek elhagyni otthonaikat.
Borítókép: A mianmari katonai hatalomátvétel ellen tiltakoznak aktivisták Mandalajban 2022. február 1-jén (Fotó: MTI/AP Photo)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!