A hágai Nemzetközi Bíróságon tárgyalják a Mianmar által elkövetett, a többségében muszlim rohingja kisebbség ellen 2017-ben végrehajtott brutális fellépést. A keresetet a nyugat-afrikai Gambia nyújtotta be azzal az indoklással, miszerint a buddhista mianmari hadsereg akkor népirtást követett el. Az etnikai tisztogatásban ezrek vesztették életüket, és több mint hétszázezer rohingja keresett menedéket a szomszédos Bangladesben.
A túlnyomórészt buddhista Mianmarban a rohingják egy muszlim kisebbségi népcsoportot alkotnak. Ugyan régóta élnek az ország nyugati részén, az ország előző és jelenlegi vezetése sem ismerte el őket állampolgárokként.
A France24 hírportál kiemelte: Mianmar azzal érvel, hogy a hágai bíróságnak nincs joghatósága az ügyben. Ugyanakkor a helyi média közölte, hogy a 2021-ben puccsot végrehajtó és jelenleg a hatalmat gyakorló katonai junta már kinevezte azokat az embereket, akik a bíróságon képviselik az országot Ko Ko Hlaing nemzetközi együttműködésért felelős miniszter és Thida Oo főügyész személyében. Az ügy érdekessége, hogy korábban Aung San Suu Kyi, a dél-kelet ázsiai ország volt vezetője éppen Hágában védte meg Mianmart azokkal a vádakkal szemben, miszerint a hadsereg tömeggyilkosságot, nemi erőszakot követett el a rohingja muszlim közösségek ellen. Tavaly viszont a jelenleg regnáló katonai junta ítélte szabadságvesztésre azokat, akiket Aung San Suu Kyi megvédett a nemzetközi bíróságon. Jelenleg a Nobel-békedíjas politikus a börtönbüntetését tölti, korábban számos jogvédő csoport azzal vádolta meg, hogy köze volt a rohingják elleni fellépéshez.
A The Guardian brit hírportál emlékeztetett: 2020-ban az ENSZ már felszólította Mianmart, hogy akadályozza meg a rohingják elleni népirtó erőszakot, és ne tüntesse el a múltbeli bűncselekmények bizonyítékait. Tun Khin, a Burmai Rohingja Szervezet elnöke szerint a hadsereg egyáltalán nem vette figyelembe a felszólítást.
A rohingjákat a mai napig zaklatásnak és megfélemlítésnek teszik ki a hatóságok, miközben korlátozzák őket a szabad mozgásukban, valamint nem férhetnek hozzá az alapvető egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, és nem tudnak megélni. A junta a humanitárius segítségnyújtást is blokkolta, így sok rohingja éhezik az országban
– hangoztatta Khin. Ugyanezen az állásponton van Akila Radhakrishnan emberi jogi ügyvéd, a Globális Igazságügyi Központ elnöke is, aki szerint a hágai bírósági eljárás vélhetően megalapozza a mianmari elszámoltathatóság alapjait nemcsak a rohingják, hanem más, a junta által elkövetett bűncselekmények ügyében is.
A tavalyi hatalomátvétel óta Mianmarban mindennapos az erőszak: polgári milíciák alakultak és fogtak fegyvert a junta ellen, és etnikai csoportok is az oldalukra álltak. Pár nappal ezelőtt a mianmari katonaság behatolt az Arakáni Hadsereg egyik bázisára – amely az ország egyik legerősebb fegyveres milíciájaként évtizedek óta harcol a térség buddhista lakosságának nagyobb autonómiájáért – a bangladesi határ közelében, ahol háromórás tűzharc alakult ki – hívta fel a figyelmet az AFP francia hírügynökségnek a lázadók egyik szóvivője. Sajtóhírek szerint a harcokban az arakáni erők egyik tagja életét vesztette. A szóvivő megjegyezte: nagy a feszültség, és attól tart, hogy a hadsereg Arakán destabilizálására törekszik. A junta szóvivője, Zav Min Tun megerősítette az összecsapásokról szóló híreket. Jelezte: több katona meghalt vagy megsebesült, viszont a támadásért az arakáni felkelőket tette felelőssé. Az MTI emlékeztetett,hogy Arakán évtizedek óta Mianmar lőporos hordója. 2019-ben és 2020-ban is gyakori volt a harc a katonaság és az Arakáni Hadsereg között, emiatt mintegy kétszázezren kényszerültek elhagyni otthonaikat.
Borítókép: A mianmari katonai hatalomátvétel ellen tiltakoznak aktivisták Mandalajban 2022. február 1-jén (Fotó: MTI/AP Photo)
