− A gyakorlatban, szimbolikusan és pszichológiailag is egy nagyon jelentős változás jöhet Észak-Írország viharos történelmében − fogalmazott a Bloomberg hírügynökségnek Diarmaid Ferriter, a dublini egyetem modern történelemmel foglalkozó professzora. Megállapítása nem alaptalan, ugyanis az elmúlt hónapokban az Írország egyesítését szorgalmazó Sinn Féin északír párt folyamatosan növeli népszerűségét, maga mögé utasítva az Egyesült Királysághoz hű Demokratikus Unionista Pártot.
A legutóbbi felmérések alapján már nyolc százalékponttal vezetnek a nacionalista-köztársaságpártiak a lojalisták előtt, az országban pedig május 5-én választásokat tartanak.
A Sinn Féin győzelmével történelmi jelentőségű változás következne be a politikai erőviszonyokban, ugyanis az 1998-as, három évtizedes harcokat lezáró nagypénteki egyezmény óta még nem töltötte be köztársaságpárti politikus az ország miniszterelnöki pozícióját, erre most Michelle O’Neillnek − a Sinn Féin alelnöke − lehet esélye. Észak-Írországban jelenleg belpolitikai válság zajlik, miután a hónap elején lemondott az unionista kormányfő, Paul Givan, ez pedig − a brexit körüli, választásokig valószínűleg nem rendeződő feszült helyzet mellett − még inkább a Sinn Féin malmára hajtja a vizet.
Írországban is erősödő egyesítési szándék
Népszerűségük növekedése azonban nem csak a határ északír oldalán tapasztalható jelenség. A Politico statisztikája alapján az Írországban működő Sinn Féin jelenleg 33 százalékon áll, több mint tíz százalékkal megelőzve a kormánykoalíciót alkotó Fianna Fáil és Fine Gael pártokat. Ez az előny szintén történelmi jelentőségű, hiszen hosszú évtizedek óta a jelenleg kormányon lévő politikai erők uralták az ír politikát.
Habár Írországban majd csak 2025-ben lesznek választások, más kutatások is azt mutatják, a társadalom egyre inkább magáénak érzi az egyesítés gondolatát,
egy friss közvélemény-kutatás alapján 62 százalék támogatná a két ország egyesítését, melyre a legmegfelelőbb időt az elkövetkezendő tíz évben határozták meg. Az északírek már mérsékeltebben viszonyultak a kérdéshez, a legújabb kutatásokból kiderül, az északír társadalom 69 százaléka gondolja úgy, hogy tíz éven belül mindenképpen szavazni kell az egyesítésről, 51 százalékuk az egyesítés mellett tenné le voksát.
A skótok sem maradnának
Nem csak Észak-Írország kapcsán merült fel az Egyesült Királyságtól való függetlenedés; az elmúlt hónapokban mind a brexit, mind pedig a Boris Johnson körüli botrányok hozzájárultak az elszakadni vágyók számának növekedéséhez. Annak ellenére, hogy tavaly áprilisban még arról beszélt Nicola Sturgeon skót első miniszter, hogy nem szeretne még egy függetlenségi népszavazást tartani, most minden jel arra utal, hogy ez akár már 2023 vége előtt bekövetkezhet. Míg a 2014-es referendumon 55 százalék voksolt az elszakadás ellen, jelenleg fej fej mellett áll (46-46 százalék) a maradni vágyók és függetlenedni akarók aránya.
Borítókép: Az Ír-sziget egyesítését propagáló graffiti Belfastban (Fotó: Getty Images/Larissa Schwedes)
