– Tart attól, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát?
– Bár a világsajtó arról tudósít, hogy február 16-án Oroszország megtámadja Ukrajnát, az ukrán vezetők ezt nem tartják valószínűnek, az oroszok pedig kifejezetten tagadják, hogy ilyen szándékaik lennének. Valószínűleg folytatódik a konfliktus, amely alacsony intenzitású ugyan, de azért ne felejtsük el, hogy a donyecki lövészárkokban továbbra is zajlanak a harcok, és a minszki folyamat sem halad előre. A konfliktus tehát addig tart, amíg nem történik megegyezés, de erre nem látok esélyt a közeljövőben. Nem számítok nagyobb eszkalációra, és ezt mondja az ukrán politikai vezetés is.
– Akkor mégis mire alapozzák a Nyugaton azt, hogy holnap orosz invázió lesz?
– Ezt tőlük kellene megkérdezni, ők a saját titkosszolgálataik információira hivatkoznak. Engem meglepne, ha holnap támadás lenne.
– Kárpátalján tehát nem érezhető a háború előszele?
– Nyilván a kárpátaljai lakosok is olvassák az újságokat, nézik a televíziót, látják, hogy a világban nagy feszültség van, hallják azokat a kijelentéseket, amelyeket a különböző országok vezetői tesznek. Van azonban egy összehasonlítási alapjuk: amikor kitört a donyecki konfliktus, sorozás volt, kárpátaljai fiatalokat vittek be a katonai hadkiegészítő-parancsnokságra, tizenketten meg is haltak a kelet-ukrajnai összetűzésekben. Most nem történik ilyesmi, és rendkívüli állapot sincs.
– A katonai mozgolódásnak a jelei sem látszódnak?
– Nincs mozgósítás, ami azt jelenti, hogy az ukrán politikai vezetés nem számít ilyesmire.
– A kijevi kormányzat, illetve a kárpátaljai hatóságok nem is adtak ki semmiféle tájékoztatást arról, hogy mi a teendő háború esetén, kell-e óvintézkedéseket tenni?
– Február 16-át ünnepnappá nyilvánította az elnök, fel kell lobogózni a középületeket, és eljátsszák a himnuszt. Ezzel azt akarom mondani: nem érzékelhető az állam ténykedésén az, hogy támadást várnak. Nem rendeltek el rendkívüli állapotot, sőt a parlament ilyet nem is tárgyalt. A parlament egyébként szabadságon van. Amikor ukrán hajók összetűzésbe kerültek az orosz hajókkal a Fekete-tengeren Petro Porosenko elnöksége idején, a parlament tárgyalta a rendkívüli állapot bevezetését. Ilyesmiről jelenleg nincs szó.
– Ezek szerint a kárpátaljai magyarok sem tartanak attól, hogy ismét behívhatják őket?
– Nem lehet tudni, mit hoz a jövő, de az elnök, a miniszterelnök, a védelmi miniszter és más vezető politikusok azt mondják, nem tartanak a háborútól. Inkább nyugtatgatják az embereket. Ez paradox helyzet, tekintve, hogy a nyugati államok vezetői mást mondanak, és nagykövetségeik kiürítését rendelték el.
– Mit gondol, miért éleződött ki ennyire a NATO és Oroszország közötti feszültség az elmúlt hónapokban?
– Ukrajnában nem az elmúlt hónapokban alakult ki feszült helyzet, hanem folyamatos a feszültség, ez 2014-ben különösen érződött, amikor elcsatolták a Krím félszigetet, és szakadár népköztársaságok jöttek létre. Lassú intenzitású fegyveres konfliktus van Kelet-Ukrajnában, és ennek a megoldása jelenleg nem látszódik. Az Egyesült Államok és az Európai Unió komoly szankciókat vezetett be Oroszország ellen, Oroszország pedig nemrég ultimátumot adott a Nyugatnak, biztonságpolitikai garanciákat követelve, például azt, hogy Ukrajnát ne vegyék fel a NATO-ba. Folynak a tárgyalások, egymásnak adják a kilincset a nyugati vezetők Moszkvában.
– Az ukránok és a kárpátaljai magyarok szerint ki gerjeszti ezt az – egyelőre retorikai és diplomáciai szinten zajló – konfliktust?
– Különböző vélemények vannak, a legtöbben Oroszországot tartják hibásnak, de Volodimir Zelenszkij államfő azt is mondta, hogy túlzónak tartják a nyugati reakciókat, és tudatta, hogy ez a hisztéria jelentős gazdasági károkat okoz Ukrajnának.
Borítókép: Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszédet mond Sátoraljaújhelyen, a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetemen 2021. július 23-án. (Fotó: MTI/Vajda János)
