„Az EU migrációs politikájának jobbra tolódásaként fogható fel az, ami az elmúlt években jellemezte a blokk perspektíváját” a bevándorlásra vonatkozóan: a hangsúly egyre inkább a határvédelemre helyeződik, és nem a rászoruló migránsok áthelyezésére – így kommentálta a brüsszeli Politico csütörtök reggeli hírlevele azt a lap birtokába került vitaanyagot, amely ma a tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei előtt hever az észak-franciaországi Lille-ben tartandó informális találkozójukon. A dokumentum tanúsága szerint a menekültügyet és a migráció kérdését központba helyező tanácskozás második napján a jelen lévő miniszterek egyebek mellett mérlegelni fogják az EU külső határain való fokozott átvilágítás bevezetésére vonatkozó javaslatokat is. Szó lesz továbbá az úgynevezett Eurodac-rendszer reformjáról is, amely lehetővé teszi a dublini rendeletet alkalmazó országok számára, hogy a rendszerben tárolt ujjlenyomatok összehasonlításával megállapítsák, hogy a „dublini térség” egyik tagállamában illegálisan tartózkodó és/vagy menedékjogot kérő külföldi állampolgár kért-e korábban menedékjogot egy másik tagállamban.
Az informális találkozó témájának fontosságát jól bizonyítja, hogy az EU soros elnökségét június végéig betöltő Franciaország elnöke, Emmanuel Macron is ellátogatott Lille-be, ahol a miniszterekhez intézett szerda esti beszédében az EU-s állampolgárok blokkon belüli szabad mozgását lehetővé tevő, az egyik legfontosabb uniós vívmányként számon tartott schengeni rendszer mielőbbi reformját sürgette. A francia államfő emlékeztetett, szükség van a rendszer „kiegyensúlyozására”, azt ugyanis „egy más időben, a közelmúlt migrációs trendjei és terrortámadásai előtt dolgozták ki”.
Macron a rendszer hétköznapokban való hiányosságainak orvoslása érdekében egy úgynevezett schengeni tanács létrehozását javasolta: egy olyan projektet, amelyben a migrációs kérdések politikai irányítás alá kerülnének, és az illetékes tagállami miniszterek rendszeres egyeztetések során hoznák meg a felmerülő problémákra reagáló döntéseket – éppúgy, ahogy az történt az euróövezeti válság idején. Az elképzelés egyébként nem új keletű, Macron ugyanis már december végén, az EU tanács soros elnökségének átvételekor előrevetítte, hogy a következő hat hónapban kiemelt figyelmet szentel majd a schengeni övezet reformjának, érvelése szerint ugyanis a menedékjoggal történő visszaélés elkerülése érdekében olyan Európára van szükség, amely képes megvédeni a határait.
Macron elképzeléseivel kapcsolatban a Politico tisztviselőkre hivatkozva azt írta, a schengeni tanács ötlete politikai támogatást élvez a tagállamok képviselőinek részéről, így az első tanácsülésre akár már március 3-án sor kerülhet. A tanácskozáson egyebek mellett részt vesz Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa is, aki a francia államfő beszédét „nagyon bátorítónak és inspirálónak” nevezte. Johansson különösen méltatta Macron felhívását a schengeni tanács létrehozására és a miniszterek nagyobb politikai felelősségvállalására a szabad mozgási övezetben. „Emberek milliói érkeznek a schengeni övezetbe. Az EU határ- és partvédelmi ügynökségének (Frontex) becslése szerint 39 millió érkezőt nem ellenőriztek a Schengeni Információs Rendszerben” – mondta az uniós biztos, hozzátéve: szabálytalanul érkezők ezreit nem regisztrálták a menekültügyi ujjlenyomat-adatbázisban. „Valóban meg kell erősítenünk Schengen biztonságát” – vélekedett Johansson.
A külső határok védelme egyébként a magyar kormány politikájának egyik „sarokkövét” jelenti, 2015 óta a határvédelem mindent megtesz azért, hogy az Európai Unió schengeni határán megállítsa, szűrje az érkezőket.
