Orbán Viktor miniszterelnök tegnap telefonon egyeztetett Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével az orosz–ukrán határon kialakult válsághelyzetről – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. A két vezető megállapította:
a helyzet romlik, ugyanakkor egyetértettek abban, hogy folytatni kell a diplomáciai erőfeszítéseket a konfliktus békés megoldása érdekében.
Nyomatékosították: szükség van a további párbeszédre, a háború elkerülése ugyanis egész Európa, így Magyarország érdeke is.
Ezzel egy időben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tudatta, hogy az orosz diplomáciai tárca elkészítette a viszonválaszt Washingtonnak és a NATO-nak az orosz biztonsági garanciaigényekre adott reagálásokra. Lavrov szerint a biztonság oszthatatlansága elvének értelmezésére vonatkozó orosz kérésre beérkezett válaszok „elégtelenek” voltak, és Moszkva a továbbiakban nem is fog törekedni rá, hogy a vonatkozó EBESZ-dokumentumok összes aláírójától nemzeti minőségében kérjen állásfoglalást. A külügyminiszter azt is mondta, hogy
Oroszország nem áll készen a vég nélküli tárgyalásokra az Egyesült Államokkal és a NATO-val a Moszkvát érintő kulcsfontosságú biztonsági kérdésekről, de van esély a megállapodásra.
A kijelentés nyomán a rubel árfolyama erősödésnek indult.
Riga menekültáradatra készül
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az Ukraine International Airlines (UIA) ukrán légitársaság külföldre menekítette egyes repülőgépeit egy esetleges orosz támadás veszélye miatt, Lettország pedig arra készül, hogy befogadóközpontokat nyit a határa közelében az esetlegesen Ukrajnából érkező menekültek részére.
Erről a LETA hírügynökség számolt be tegnap Linda Curikára, a lett belügyminisztérium kommunikációs stratégiával foglalkozó tanácsadójára hivatkozva. A tanácsadó szerint a határ közelében létesítendő befogadóközpontokat azoknak szánják, akik iratok és élelmiszer nélkül, előre nem látható helyeken lépik át az államhatárt. A lett belügyminisztérium szerint egyelőre nem lehet felbecsülni, hány menekült érkezhet. A tervet még a kormánynak, majd a parlamentnek is el kell fogadnia.
NATO-haderő ukrajnai telepítéséről nincs szó
Alar Karis, Észtország államfője a BBC közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának nyilatkozva kijelentette: sem Észtország, sem más NATO-tagország nem szembesül közvetlen katonai fenyegetéssel. Hozzátette: jelenleg nincs semmiféle kezdeményezés NATO-haderő ukrajnai telepítésére.
Arra a kérdésre, hogy mennyire közeli lehet a háború kitörése Ukrajnában, illetve egyáltalán létezik-e ez a kockázat, Alar Karis úgy válaszolt:
Vlagyimir Putyin orosz elnökön kívül ezt senki nem tudja.
A helyzet kétségtelenül súlyos, de rengeteg a találgatás – fogalmazott az észt elnök a hétfői BBC-interjúban. Vadim Prisztajko, Ukrajna londoni nagykövete ugyancsak a BBC televíziónak nyilatkozva hétfőn cáfolta, hogy Ukrajna újragondolná NATO-csatlakozási szándékát. Prisztajko nem sokkal korábban a BBC rádiónak azt mondta, hogy Kijev hajlandó „rugalmasságot” tanúsítani ebben a kérdésben. A nagykövet azonban pár órával későbbi újabb nyilatkozatában úgy fogalmazott:
Ukrajna kész számos engedményre a háború elkerülése végett, és erről folyamatosan tárgyal Moszkvával, ennek azonban semmi köze a NATO-tagsághoz, amelynek célja szerepel az ukrán alkotmányban.
Prisztajko hozzátette: Ukrajna nem NATO-tag, „és szerdáig nem is lesz az”. Nem sokkal a nagykövet nyilatkozatát megelőzően James Heappey, a fegyveres erőkért felelős brit védelmi államtitkár egy cikkben úgy fogalmazott:
A NATO-n kívüli országokra nem terjed ki a szövetség által a tagországoknak nyújtott kollektív biztonsági garancia.
Egy felmérésből közben az derült ki, hogy alaposan megcsappant Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egykori népszerűsége az orosz invázió veszélye közepette: egy közvélemény-kutatás szerint csak az ukránok 30 százaléka szeretné, hogy másodszor is induljon az elnökválasztáson. A kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által január végén végzett kutatás szerint a megkérdezettek többsége nem nagyon bízik abban, hogy Zelenszkij képes biztosítani az ország stabilitását.
Borítókép: Ukrán katona a kelet-ukrajnai Luhanszk közelében lévő frontvonalnál, Zolote falu közelében 2022. február 9-én. Kelet-Ukrajnában 2014 márciusa óta dúl kisebb-nagyobb intenzitású fegyveres konfliktus az oroszbarát szakadárok és az ukrán hadsereg között. (Forrás: MTI/EPA/Sztanyiszlav Kozliuk)
