– A minszki megállapodások többé nem léteznek – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedd este újságíróknak.
Putyin korábban az ukrajnai válság rendezése alapjául szolgáló megállapodás megszűnéséért Kijevet hibáztatta, rámutatva, hogy az ukrán vezetés többször nyilvánosan kijelentette: nem fogja teljesíteni a megállapodásokat.
Oroszország pedig nem tudta tovább eltűrni a Donyec-medence népe elleni népirtást
– fogalmazott az orosz elnök.
Leszögezte, hogy Oroszország katonai támogatást fog nyújtani a donyecki és a luhanszki népköztársaságnak.
Mindeközben az orosz parlament felsőháza felhatalmazást adott Vlagyimir Putyinnak a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez.
Kedden az orosz törvényhozás alsó- és felsőháza is egyhangúlag jóváhagyta a megállapodásokat arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét hétfőn elismerte. A ratifikálási okmányokat Putyin a kézjegyével látta el, a folyamat a szerződések közzétételével zárul majd le, várhatóan még a nap folyamán.
A megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, ott közös védelmi állásokat vegyen fel, és erősítse a gazdasági integrációt.
Putyin szerint a válság legjobb megoldása az lenne, ha az ukrán vezetés maga mondana le a NATO-tagságról, és a semlegességet választaná, emellett fontosnak nevezte az ország demilitarizálását.
Hozzátette, hogy az orosz–ukrán kapcsolatok rendezéséhez az is szükséges, hogy Kijev ismerje el Szevasztopol és a Krím lakosságának akaratnyilvánítását – vagyis a függetlenség, majd az Oroszországhoz történő csatlakozás melletti döntését.
Az orosz vezető szerint Oroszország a Szovjetunió széthullása után elismerte az összes új geopolitikai realitást, és együttműködésbe kezdett a posztszovjet térségben megjelent összes független állammal. Putyin azt mondta, hogy Moszkva és Kijev kapcsolatai azt követően romlottak meg, hogy Ukrajnában 2014-ben államcsíny és törvénytelen hatalomátvétel történt. Ellenpéldaként hozta fel, hogy Oroszország az év elején Kazahsztánnak éppen hogy a szuverenitása megőrzéséhez nyújtott segítséget.
– Így is szándékozunk fellépni minden más szomszédunk esetében. Ukrajnával más a helyzet, ami sajnos azzal áll összefüggésben, hogy ennek az országnak a területét harmadik országok arra használják fel, hogy fenyegetéseket hozzanak létre az Oroszországi Föderáció számára. Csak erről van szó – hangoztatta.
Szergej Lavrov külügyminiszter kedden a Rosszija 1 állami televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország kész a Nyugattal történő párbeszédre, ám tárgyalásokról abban az esetben szó sem lehet, ha ott Oroszországot megpróbálják megalázni és mindenért felelőssé tenni. Nehezményezte, hogy a NATO és az Egyesült Államok nem mutatott érdemi tárgyalási hajlandóságot Oroszország biztonsági garanciaigényei ügyében. Azzal vádolta a Nyugatot, hogy a feszültség csökkentése helyett arra törekszik, hogy Oroszországot kibillentse egyensúlyából és visszatartsa a fejlődésben.
Volodimir Zelenszkijnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint ideje áttérni az Oroszország elleni közvetlen fellépésre, hangot adott véleményének, miszerint a hivatalban lévő ukrán elnök kiegyensúlyozatlan és önállótlan ember, aki közvetlenül függ amerikai gondnokaitól, és akitől mindenre lehet számítani.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Dozsgy ellenzéki online tévécsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy a szakadár területek határainak ügye a jövő kérdése. Mint mondta, a délkelet-ukrajnai szakadár területek elismerésének célja az emberveszteségek megállítása volt, ezért a kialakult valóság nyert elismerése.
Most más kérdéseket kell megoldani. A határok kérdése pedig meg lesz oldva
– mondta. Moszkva az ukrán Donyeck és Luhanszk megye háború előtti határát ismerte el államhatárnak.
A szóvivő a politikának a gazdasággal történő összekapcsolására irányuló kísérletnek nevezte, hogy Németország felfüggesztette az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, és hangot adott álláspontjának, miszerint Washingtont nem hagyja nyugodni Oroszország és Európa energetikai együttműködése. Zaharova szerint az Egyesült Államoknak teljes függőségbe kellett hoznia Ukrajnát, mert ezen az országon keresztül ment az energiaáramlás Európa többi része felé - itt irányítható politikusokra, irányítható kormányokra és elnökre volt szüksége.
Feszültség Ukrajnában
