Egy esetleges Ukrajna elleni orosz invázió kétségtelenül egyúttal egy újabb menekültválságot is eredményezne. Hogy mégis hányan kényszerülnének elhagyni otthonukat, azt nehéz megbecsülni; egy januári közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 4 százaléka, egy decemberiben még 9,3 százalék vallotta azt, hogy külföldön keresne menedéket.
A több mint 40 milliós lakossággal számolva ez mindenképpen több, akár 4-5 millió embert jelent.
Összehasonlításképpen: az egykor 21 milliós Szíriából a migrációs válság 2015-ös csúcsán körülbelül egymillióan érkeztek Európába.
Ukrajna az Európai Unió több országával, így Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával is határos.
Kiszivárgott információk szerint az unió ezúttal vészforgatókönyvvel is készül arra az esetre, ha egy elfajuló konfliktus miatt kelet felől migrációs hullám érkezne. Ennek fő iránya minden bizonnyal Lengyelország lenne, nemcsak a határ hossza, de a két ország közötti szoros kapcsolatok miatt is.
Fel kell készülnünk a legrosszabb forgatókönyvre, tettünk is lépéseket, hogy készen álljunk akár egymillió ember érkezésére
– nyilatkozta a rádióban Maciej Wasik lengyel belügyminiszter-helyettes. Világossá tette, hogy egy esetleges orosz agresszió nyomán menekülő emberek „valódi menekültek” lennének, így a genfi egyezmény szellemében nem mondanának nemet a megsegítésükre. Ezzel utalt a tavaly év végén a belarusz határon kialakult ostromszerű helyzetre, ahol többségében közel-keleti migránsok ezrei próbáltak illegálisan bejutni az országba.
Van ugyanakkor még egy alapvető különbség:
az ukrán állampolgárok vízumkötelezettség nélkül utazhatnak az Európai Unióba.
A magabiztos nyilatkozat ellenére erősen kérdéses, hogy Lengyelország egyedül elbírna egy milliós menekülthullámmal. Tavaly például összesen 5200-an folyamodtak menekültstátuszért, a legtöbben afgánok, akiket a belaruszok, az oroszok, az irakiak követtek, és csak 200 ukrán volt közöttük. Igaz, az ukránok elsősorban nem menekültként, hanem munkavállalóként érkeznek Lengyelországba.
