Törökország több tartományában 25 százalékos kvótát szabtak a külföldi lakosok számára. No a célkeresztben nem a turisták, befektetők vagy munkavállalók állnak, sokkal inkább – az elsősorban szír és afgán – menekültek.
A kormány az intézkedéssel próbálja megakadályozni a „gettósodást”, hogy egyes török városokban bevándorlónegyedek alakuljanak ki.
A tervek szerint azokon a környékeken, ahol a külföldiek aránya máris eléri a 25 százalékot, nem engednek letelepedni másokat. Ott pedig, ahol máris meghaladja, a szomszédos negyedekbe költöztetnék át a „különbözetet”. Védelmet élveznének a diákok, az egészségügyi ellátásra szorulók és a csonka családok, az ugyanakkor egyelőre nem egyértelmű, hogyan döntenének arról, kinek kell mennie, illetve hol és hogyan biztosítanának nekik helyet. Mintaprojektként az Ankarához tartozó Altindag városrészt használnák, ahol – egy közeli bútorgyár miatt – jelenleg is jelentős szíriai közösség él.
Törökország majd ötmillió menekültnek ad otthont, a legtöbben, közel négymillióan a szíriaiak vannak. Közülük a háború csitulásával sokan megpróbáltak hazatérni, viszont a nyugati szankciók nyomán összeroppanó gazdaság miatt az utóbbi időben újabb hullámuk indult meg Törökország, illetve Európa felé.
Mások hosszú távon is új hazájukban terveznek maradni, a tavalyi statisztikák szerint 193 ezer szíriai vette fel a török állampolgárságot.
Közben az afganisztáni tálib hatalomátvétellel, elsősorban Iránon keresztül egy afgán menekültáradat is elérte az országot, számukat most 300 ezerre becsülik.
A súlyos gazdasági problémákkal, elszálló inflációval küzdő államban a problémákért sokan az olcsón munkát vállaló menekülteket okolják, így az egykori „nyitott ajtók politikájának” már nyoma sincs. Az egyre erősödő bevándorlásellenes hangulat legutóbbi példája, hogy Isztambulban álmában rátörtek és végeztek egy 19 éves szíriai fiatalemberrel. Nem sokkal korábban az ugyancsak isztambuli Esenyurt negyedben dobálták be egy olyan bevásárlóközpont kirakatait, amelyben számos szíriai tulajdonú üzlet működött.
