− A zaporizzsjai erőművet ért tüzérségi támadás és az ebből eredő tűz egész Európát veszélyeztetheti − írta Twitter-bejegyzésében Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A szóban forgó atomerőmű Európa legnagyobbika, jelenleg már orosz kézen van, azonban az elfoglalása körüli harcok sok szakértőt és vezető politikust aggodalommal töltöttek el. Habár az ukrán és amerikai tisztviselők szerint nem emelkedett meg a sugárzás mértéke, sokaknak óhatatlanul − és érthetően − Csernobil és Fukusima jutott eszébe az eseményekről.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az esetet követően felhívta a figyelmet arra, hogy a nukleáris erőművek körüli harcok mekkora veszélyt jelentenek nemcsak Ukrajnára, hanem egész Európára.
A legfőbb aggodalomra okot adó forgatókönyv az, hogy ha a harcok során elvágják valamelyik erőmű energiaellátását, ez esetben a tartalék generátorokra kell bízni a hűtőrendszerek működtetését. Amennyiben ezek nem tudják biztosítani a megfelelő energiát, az könnyen a reaktorok leolvadásához vezethet, ami a fukusimai eseményekhez hasonló katasztrófát eredményezne. A veszélyre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felhívta a figyelmet:
− Amennyiben itt robbanás történik, az mindannyiunk végét jelenti. Európa végét is
− mutatott rá.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség elnöke már korábban felhívta a figyelmet a nukleáris létesítmények közelében folyó harcok veszélyeire. − Kiemelten fontos, hogy egyik erőmű környékén zajló ütközet se zavarja meg azok működését és energiaellátását − szögezte le.
Mi történhetett volna?
Az erőmű reaktorai vastag betonfallal vannak körbevéve, ami biztosítja őket a robbanásoktól és rakétacsapásoktól, azonban ezek sem jelentenek százszázalékos védelmet.
− A támadások által nagy veszélynek kitett részei a létesítményeknek azok a medencék, amelyek az elhasznált fűtőelemeket hűtik; ezek kevésbé védettek, valamint innen könnyedén kiszivároghatnak radioaktív anyagok
− fogalmazott John Wolfsthal, Barack Obama volt amerikai elnök nukleáris leszerelésért felelős tanácsadója a Times of Israel hírügynökségnek. A legnagyobb fenyegetést azonban a hűtőrendszerek energiaellátásának megszakadása jelenti. − Ami igazán aggodalomra ad okot, az nem egy hatalmas robbanás, ahogy például Csernobilban történt, hanem a hűtőrendszerek leállása, még abban az esetben is, ha a reaktorok nem üzemelnek − mutatott rá David Fletcher, a sydney-i egyetem professzora.
Mennyire valós a veszély?
Ukrajna nagymértékben támaszkodik a nukleáris energiára, az országban négy erőmű területén tizenöt reaktor működik, melyek a villamosenergia-ellátás körülbelül felét adják. A csernobili atomerőmű körül még az invázió első napjaiban heves harcok dúltak, a létesítményt aztán sikerült elfoglalniuk az orosz egységeknek. A hétvégi bombázások során pedig Kijev és Harkiv közelében is találat ért két radioaktív hulladékot tároló létesítményt.
Az orosz offenzíva egyik célja lehet, hogy a villamosenergia-ellátásban kiemelt szerepet játszó atomerőműveket elfoglalja, elvágva ezzel Ukrajnát áramszolgáltatása felétől.
A zaporizzsjai létesítményt ért tüzérségi támadás világszerte félelmet gerjesztett: mi történik akkor, ha kritikus találat éri valamelyik ukrán erőművet?
− Sokan nem számítottunk arra, hogy egy ország hadserege ilyen felháborító tettet képes elkövetni. Most, hogy ez megtörtént, nemcsak Ukrajnának, hanem a világ valamennyi országának át kell gondolnia az atomerőművek létesítését, miután ezek potenciális hadicélpontokká válhatnak
− fogalmazott Fukuda Micsuru, a tokiói Nihon Egyetem professzora.
Borítókép: A zaporizzsjai atomerőmű (Fotó: AP/Olekszander Prokopenko)
