Egy friss felmérés szerint a svédek több mint ötven százaléka támogatja az ország NATO-csatlakozását. A helyi Aftonbladet hírügynökség és Demoskop elemzőintézet által végzett kutatás alapján egy hónap alatt kilenc százalékkal emelkedett azon állampolgárok száma, akik szerint Svédországnak a szövetségben a helye, míg az ellenzők aránya tíz százalékot − harminchétről huszonhétre − csökkent.
A semlegességéről híres ország kormánya még mindig az el nem kötelezettség mellett áll ki, ugyanakkor az ellenzék a Mérsékelt Párt vezetésével már a „villámtagság” fontosságáról beszél.
− Ez a valaha mért legmagasabb arány, de a háború miatt várható volt, hogy változni fog a közvélemény
− mutat rá Karin Nelsson, a Demoskop vezérigazgatója. Szerinte a félelem mellett az is közrejátszik az arányok felborulásában, hogy az emberek több információt szereztek a NATO-tagsággal járó pozitívumokról. 2020 óta a Svéd Demokraták támogatják az úgynevezett „NATO-opciót”, ami azt jelenti, hogy ha a térség biztonsági helyzete romlana, konfliktus kirobbanásának veszélye fenyegetne, akkor csatlakozhat az ország az észak-atlanti szövetségbe.
A felmérésből az is kiderül, hogy minden negyedik svéd attól tart, a háború nem áll meg Ukrajna határainál, minden harmadik pedig azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy Svédországot idegen hatalom szállja meg.
− Az emberek látják, hogy senki nem védi meg Ukrajnát, emellett pedig attól tartanak, hogy az ország nem tudná megvédeni magát egy esetleges orosz inváziótól
− fogalmazott Nelsson.
A NATO-csatlakozás kérdése az utóbbi időben egyre inkább foglalkoztatja a finn közvéleményt is. A Yle finn hírügynökség által végzett kutatás szerint az emberek 53 százaléka támogatja a skandináv ország szövetségbe való integrációját. Ez a felmérés már az Ukrajnát ért orosz invázió első napjaiban készült, szemben a svéddel, amely február 22-ig bezárólag vizsgálta az állampolgárok véleményét.
A Yle utoljára 2017-ben végezett hasonló közvélemény-kutatást, akkor mindössze 19 százalék támogatta a NATO-csatlakozást.
Ez drasztikus emelkedés a semlegességéről híres Finnországban, melynek „el nem kötelezettségét” gyakran példaként hozták fel az orosz tárgyalófelek Ukrajna jövőbeli „hovatartozása” kapcsán.
Egyébként mindkét ország részese a NATO partnerségi programjának és szoros kétoldalú kapcsolatokat tartanak fent a szövetséggel.
Borítókép: Finn katonák egy NATO-hadgyakorlaton Norvégiában (Fotó: Yle/Jani Saikko)
Orosz–ukrán háború
