Gombnyomásnyira Oroszország a nukleáris fegyverek bevetésétől Ukrajnában

A hidegháború óta nem volt annyira valószínű a pusztító fegyverek bevetése, mint napjainkban – vélekednek a szakértők.

2022. 03. 03. 15:32
RUSSIAN SAYS THEIR SOLDIERS GUARD CHERNOBYL WITH UKRAINE Fotó: EyePress via AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Oroszország gyakorlatilag egy gombnyomásnyira van attól, hogy nukleáris fegyvert vessen be az ukrajnai háborúban, noha szakértők szerint ennek egyelőre elég kicsi az esélye. A napokban éppen az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov hívta fel a figyelmet arra, hogy ha kirobbanna a harmadik világháború, azt atomfegyverekkel vívnák, és pusztító hatása lenne. Az elemzők többsége úgy véli, az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök készenlétbe helyeztette a nukleáris arzenált, csupán az elrettentést szolgáló taktika része, ám a statisztikai adatokat figyelembe véve érdemes óvatosan kezelni Moszkva kijelentéseit.

– Putyin valószínűleg meg akarja változtatni az események menetét, vissza akarja nyerni fölényét, és azt akarja, hogy ellenfelei megrémüljenek és attól tartsanak, milyen mértékben fog tovább eszkalálódni a konfliktus – magyarázta Dakota Rudesill, az egyesült államokbeli Ohio Állami Egyetem nemzetközi biztonsági tanulmányokkal foglalkozó Mershon Center docense az al-Dzsazíra pánarab hírportálnak. A szakértő szerint az orosz vezetés kihasználja, hogy a nukleáris fegyverek a mai napig titokzatos és nagyon rémisztő eszközökként vannak jelen a köztudatban. – Nyugaton évtizedek óta vita folyik arról, hogy a Szovjetunió épített-e olyan rendszert, amely lehetővé teszi a nukleáris fegyverek automatikus elindítását abban az esetben, ha a szovjet vezetés megbukik – hívta fel a figyelmet Rudesill. Alexander Lanoszka, a kanadai Waterloo Egyetem politikatudományi tanszékének adjunktusa azonban máshogy vélekedik a hatalmas pusztítást okozó fegyverek bevetésének beharangozásáról: – Túl korán kijátszották ezt a kártyát, és ez a későbbiekben problémás lehet, hiszen nem lehet majd hitelt adni Putyin jövőbeni fenyegetéseinek. Hozzátette, feltehetőleg sem az Egyesült Államok, sem a NATO és az Európai Unió sem számít az atomfegyverek bevetésére, mert egyik fél nukleáris műveleteiben sem észleltek változást a szakértők. Lanoszka arra is kitért, Putyin múlt hét végi kijelentése a nukleáris fegyverek készenlétbe helyezéséről elsősorban a helyi irányítóközpontok személyzetének szólt, és egyelőre nem látni annak jelét, hogy változott volna az orosz stratégia.

– A nukleáris fegyverek bevetésének kockázata nyilvánvalóan a normális körülményekhez képest magas, de a fenyegetettség egyelőre alacsony

– tette hozzá a Waterloo Egyetem adjunktusa.

A MAD-doktrína értelmében egy atomháború mindkét fél teljes pusztulásával járna, így megindítani sincs értelme, hiszen nem lehetne győztese – szakértők szerint ez volt az elsődleges ok, hogy a múltban az országok elkerülték a nukleáris fegyverek bevetését. Rudesill szerint ugyanakkor a hidegháború óta nem volt annyira valószínű a pusztító fegyverek bevetése, mint napjainkban.

– Taktikai szinten lehetséges a nukleáris támadás, de akkor a MAD-doktrína szerinti következményekkel kell számolni

– vélekedett Erika Simpson, a Kanadai Békekutató Egyesület elnöke.

Egyelőre minden jel arra mutat, Oroszország nem készül nukleáris fegyvereket bevetni, ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy megjelent az oroszok leghalálosabb fegyvere – az atommal működők után – Ukrajnában, a TOSz–1 rakétakilövő. Ha a szerkezet működésbe lép, a kilőtt termobarikus robbanófejű rakéták a földdel tesznek egyenlővé mindent a becsapódás kétszáz–négyszáz méteres körzetében.

 

Nukleáris arzenál a világban. Noha a hidegháború vége óta számos előrelépés történt a nukleáris fegyverek számának csökkentése érdekében, becslések szerint a robbanófejek készlete továbbra is nagyon magas: a világ kilenc országa összesen közel 13 ezerrel rendelkezik. A Federation of American Scientists (FAS) amerikai nonprofit agytröszt 2022-es adatai azt mutatják, a listát Oroszország vezeti 5977 robbanófejjel, utána következik az Egyesült Államok 5428 darabbal – a két nagyhatalom arzenálja teszi ki globálisan a robbanófejek kilencven százalékát. Kína a harmadik a sorban 350 robbanófejjel, őt követi Franciaország és az Egyesült Királyság. Pakisztánnak 165, Indiának 160, Izraelnek kilencven, Észak-Koreának pedig húsz robbanófeje van becslések szerint. A FAS ugyanakkor arra is rámutat, a tavalyi évhez képest is jelentős csökkenés látható: 2021-ben Oroszország 6257 robbanófejjel rendelkezett, az Egyesült Államok készletét pedig 5600-ra becsülték. A világ közel 13 ezer robbanófeje közül körülbelül 9440 van katonai kézben, ezek közül kétezerre tehető azok száma, amelyek gyorsan bevethetők. Mindezek ugyanakkor csak becslések, hiszen a nukleáris fegyverek pontos száma szigorúan őrzött nemzeti titoknak számít, és egyetlen kormány sem hozza nyilvánosságra ezeket az adatokat.

Borítókép: Orosz katona őrt áll a csernobili atomerőmű előtt Ukrajnában. (Fotó: AFP/EyePress)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.