– A nukleáris fegyverek bevetésének kockázata nyilvánvalóan a normális körülményekhez képest magas, de a fenyegetettség egyelőre alacsony
– tette hozzá a Waterloo Egyetem adjunktusa.
A MAD-doktrína értelmében egy atomháború mindkét fél teljes pusztulásával járna, így megindítani sincs értelme, hiszen nem lehetne győztese – szakértők szerint ez volt az elsődleges ok, hogy a múltban az országok elkerülték a nukleáris fegyverek bevetését. Rudesill szerint ugyanakkor a hidegháború óta nem volt annyira valószínű a pusztító fegyverek bevetése, mint napjainkban.
– Taktikai szinten lehetséges a nukleáris támadás, de akkor a MAD-doktrína szerinti következményekkel kell számolni
– vélekedett Erika Simpson, a Kanadai Békekutató Egyesület elnöke.
Egyelőre minden jel arra mutat, Oroszország nem készül nukleáris fegyvereket bevetni, ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy megjelent az oroszok leghalálosabb fegyvere – az atommal működők után – Ukrajnában, a TOSz–1 rakétakilövő. Ha a szerkezet működésbe lép, a kilőtt termobarikus robbanófejű rakéták a földdel tesznek egyenlővé mindent a becsapódás kétszáz–négyszáz méteres körzetében.
Nukleáris arzenál a világban. Noha a hidegháború vége óta számos előrelépés történt a nukleáris fegyverek számának csökkentése érdekében, becslések szerint a robbanófejek készlete továbbra is nagyon magas: a világ kilenc országa összesen közel 13 ezerrel rendelkezik. A Federation of American Scientists (FAS) amerikai nonprofit agytröszt 2022-es adatai azt mutatják, a listát Oroszország vezeti 5977 robbanófejjel, utána következik az Egyesült Államok 5428 darabbal – a két nagyhatalom arzenálja teszi ki globálisan a robbanófejek kilencven százalékát. Kína a harmadik a sorban 350 robbanófejjel, őt követi Franciaország és az Egyesült Királyság. Pakisztánnak 165, Indiának 160, Izraelnek kilencven, Észak-Koreának pedig húsz robbanófeje van becslések szerint. A FAS ugyanakkor arra is rámutat, a tavalyi évhez képest is jelentős csökkenés látható: 2021-ben Oroszország 6257 robbanófejjel rendelkezett, az Egyesült Államok készletét pedig 5600-ra becsülték. A világ közel 13 ezer robbanófeje közül körülbelül 9440 van katonai kézben, ezek közül kétezerre tehető azok száma, amelyek gyorsan bevethetők. Mindezek ugyanakkor csak becslések, hiszen a nukleáris fegyverek pontos száma szigorúan őrzött nemzeti titoknak számít, és egyetlen kormány sem hozza nyilvánosságra ezeket az adatokat.
Borítókép: Orosz katona őrt áll a csernobili atomerőmű előtt Ukrajnában. (Fotó: AFP/EyePress)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!