− Mindent mérlegelve úgy döntöttem, szeretnék minél gyorsabban vizsgálatot indítani az ukrajnai eseményekkel kapcsolatosan − jelentette be közleményében Karim Kahn, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze még hétfő este. − Az események azt mutatják, van okunk arra gyanakodni, hogy Ukrajna területén háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el − folytatódik a bejelentés. A főügyész azután döntött így, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a büntetőbírósághoz fordult az orosz agresszió és a civil célpontok támadása miatt. Az elmúlt napokban az ukrán állami szervek több tucat civil áldozatról − köztük gyermekekről is − beszámoltak, főként Harkiv ostroma során.
Eddig még nem hitelesített források alapján az orosz egységek kazettás bombákat − ezek használatát egy 2008-as nemzetközi egyezmény tiltja, ugyanakkor ennek sem Oroszország, sem pedig Ukrajna nem részes állama −, valamint vákuumbombákat is bevethettek a harcok során.
Hiteles bizonyítékokra van szükség
− Még csak egy előzetes vizsgálat kezdődött, ennek lényege összegyűjteni minden olyan információt, amely a lehetséges háborús és emberiesség elleni bűncselekményekről fellelhető. Miután ez befejeződött, a főügyész a két tárgyalás-előkészítő tanács valamelyikéhez folyamodik engedélyhez a nyomozás megkezdésére. Ez a folyamat ugyanakkor sokáig elhúzódhat, és véleményem szerint nem fogják jóváhagyni a nyomozást − fogalmazott Tóth Norbert, aki arra is rámutatott, még nagyon nehéz bármi biztosat állítani ezzel kapcsolatban.
− Az agresszió egyébként bűncselekmény lenne, de az ICC esetében ez még nem alapoz meg eljárást. Konkrét cselekmények kellenek konkrét bizonyítékokkal. Jelenleg rengeteg videófelvétel és információ elérhető, azonban ezek hitelessége kétségbe vonható, ezenfelül rengeteg a dezinformáció. Amennyiben hitelesített bizonyítékokról lehetne beszélni, úgy megalapozott lenne az eljárás
− fogalmazott a szakértő. − Azt is fontos kiemelni, hogy rengeteg háborús bűncselekmény van a humanitárius szabályok súlyos megsértésétől kezdve a civil lakosság sérelmeire elkövetett bűnökig, azonban ezek mind konkrét dolgok.
Amennyiben Ukrajna csak általánosságban tud információval szolgálni, az nem lesz elegendő − tette hozzá.
Nem csak a Nemzetközi Büntetőbíróságon lehetséges a felelősségre vonás
Az, hogy jelen cselekmények miatt bármelyik féltől magas rangú vezetőket − például magát Vlagyimir Putyin orosz elnököt − felelősségre vonjanak, nem lehetetlen, viszont jelenleg úgy tűnik, nem valószínű.
Ez többek között például azért sem tűnik reálisnak, mert Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát.
− Nemzeti bíróságoknak is lehetőségük van eljárni ilyen helyzetekben, első körben ez így is szokott történni. Ebben az esetben is rengeteg forgatókönyvvel lehet számolni: ha például Oroszország megszállja Ukrajnát, akkor valószínű, hogy a jelenlegi ukrán vezetés tagjai egy orosz bíróság előtt fognak felelni. Ez elképzelhető fordított esetben is, bár kevésbé valószínű − mutatott rá Tóth Norbert.
− Az is egy lehetséges út, hogy valamely, az ICC alapító statútumának részes állama területén folytassák le az eljárásokat − amennyiben lesz ehhez szükséges hiteles bizonyíték −, ehhez azonban a bűnös személyeket ezen országok hatóságainak el kell fogniuk. Tipikusan ilyen államok Belgium, Hollandia vagy Luxemburg. Éppen ezért nem valószínű, hogy a háború végeztével ukrán vagy orosz háborús bűnösök ezen országok valamelyikébe utazzanak
− fogalmazott a szakértő.
Borítókép: Az ukránok által elfoglalt TOS–1 orosz 24 csövű rakétavető, melyet az úgynevezett termobarikus („vákuumbomba”) lövedékek kilövésére alkalmaznak (Forrás: Twitter)
Orosz–ukrán háború 
