A sokak által a kijevi ostrom előfutárának tartott, hatvannégy kilométer hosszan húzódó, harckocsikból és tüzérségi járművekből álló orosz hadoszlop már napok óta nem mozdul. − Még mindig úgy ítéljük meg, hogy a konvoj, melyre mindenki összpontosít, elakadt. Nincs okunk kétségbe vonni azon ukrán információkat, miszerint a védelmi erők támadásai hozzájárultak ehhez − fogalmazott egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő. Hogy pontosan miért is állt meg Kijevtől körülbelül harminc kilométerre a hadioszlop, az egyelőre kérdéses, eltérő szakértői véleményekről lehet olvasni a nemzetközi sajtóban.
A pontos okokat azért is nehéz meghatározni, mivel a többi orosz csapatmozgással ellentétben − melyek kifejezetten jól dokumentáltak −, ez egy „információs fekete lyuknak” számít, ugyanis a terület nagy része orosz egységek ellenőrzése alatt áll.
A konvojról először a Maxar Technologies űrtechnológiai vállalat osztott meg jó minőségű műholdfelvételeket, azonban az elmúlt napok időjárási viszonyai miatt ez nem volt lehetséges. Egyébként sokan éppen a kedvezőtlen időjárási viszonyokat tartják az elakadás egyik okának, a nagy ködben és sárban nehezen tudnak előrehaladni az orosz egységek. Mason Clark, az Institute for Study of War amerikai kutatóintézet Oroszország-szakértője szerint
a hadioszlop esete rámutat az orosz haderő logisztikai hiányosságaira, amely alapvetően tapasztalatlan olyan nagyszabású hadműveletekben, melyek a szárazföldi és légi erők, valamint a haditengerészet koordinált bevetésén alapszanak.
Ez azonban végső soron nem akadályozza meg Moszkvát abban, hogy legyőzze az ukrán védelmi erőket, mivel hatalmas ember és technológiai fölényben vannak velük szemben.
Különböző jelentések utánpótlásbeli hiányosságokról is beszámolnak. Az orosz egységeknek fogytán vannak üzemanyag- és élelmiszer-készleteik. Emellett az ukrán védelmi erők szárazföldi alakulatai véletlenszerű csapásokat mérnek a konvoj bizonyos részeire − ezen támadások során nagy hasznát veszik például az amerikai fejlesztésű Javelin páncéltörő rakétáknak −, az így megsemmisített harcjárművek pedig akadályt állítanak a hadoszlop haladása elé.
Egyes szakértők azonban nem ennyire optimisták a konvoj elakadását illetően. Lapunknak korábban nyilatkozó Szenes Zoltán nyugalmazott vezérkari főnök elmondta, annak ellenére, hogy a könnyű manőverező- és felderítőerők már valamennyi fronton megkezdték a harcot, a városi hadviseléshez be kell várni a nehézerőket is. Lehetséges, hogy ez a helyzet Kijevnél, ezért nem kezdődött még meg a város intenzív ostroma.
Emellett úgy tűnik, jelenleg a déli és keleti frontokra helyeződik a hangsúly,
ahol az orosz egységek folyamatos sikereket érnek el: elfoglalták a stratégiai fontosságú kikötővárost, Herszont, valamint Mariupolt is bekerítették és folyamatosan bombázzák. Emellett tegnap a szintén fontos Odessza városa körüli vizeken is orosz hadihajók horgonyoztak le.
A The Guardian brit hírportál szerint a hadoszlophoz további tizenötezer orosz deszantos csatlakozott az elmúlt napokban, valószínűleg a csapatok újrarendezése zajlik, emellett pedig az utánpótlásbeli problémák megoldására várnak, mielőtt megindítanák az ukrán főváros elleni támadást.
Borítókép: A Maxar Technologies által készített műholdfelvétel (Fotó: Twitter)
