− Kudarcba fulladt az oroszok mesterterve, mivel nem tudták megsemmisíteni az ukrán vezetést már a háború második napján – nyilatkozta lapunknak Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) professzor emeritusa, ny. vezérezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) elnöke, akit az orosz–ukrán háború katonai és stratégiai fejleményeiről kérdeztünk.
− Meghiúsult a bábkormány létrehozása, és az egész hadászati terv módosult
– mondta az NKE professzora, aki hozzátette, hogy bár a könnyű manőverező- és felderítőerők már valamennyi fronton megkezdték a harcot, de a városi hadviseléshez be kellett várni a nehézerőket is. Ezért a hét végén – a déli és keleti frontot leszámítva – alig voltak harcok, egyfajta hadműveleti szünetet tartottak az orosz főerők.
Az MHHT elnöke beszámolt arról az ukrán vezetés által publikált térképről is, amelyet állítólag egy orosz tengerészgyalogos zászlóaljparancsnokától vettek el a minap. Ebben a háborút 15 napra tervezték az oroszok.
A nyugalmazott vezérezredes szerint Zelenszkij ukrán elnök jól megérezte, hogy nem szabad elmenekülnie az országból, és számára is hasznos lehetett a hétvégi hadműveleti szünet, mivel így be tudta mutatni a háború szörnyű arcát a sok-sok történeten keresztül, amellyel még inkább Ukrajna mellé tudta állítani a nemzetközi közvéleményt. A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán elnöknek − akit már a háború első napjaiban megpróbáltak likvidálni az orosz kommandós alakulatok és csecsen egységek − körültekintőbb nyilatkozatháborút kellene folytatnia, mert az orosz katonák és hadsereg lebecsülése csak még pusztítóbb hadműveleteket fog eredményezni.
− Zelenszkij elnöknek előbb-utóbb racionálisan fel kell mérnie, hogy meddig akar elmenni, milyen kompromisszumokat akar és tud kötni, hogy csökkentse a fájdalmat, az áldozatok számát és a pusztítás mértékét
− mutatott rá Szenes Zoltán.
Az MHHT elnöke a Mariupolban és Harkivban zajló harcok fontosságát is hangsúlyozta, lévén a városok elfoglalása egyrészt szimbolikus, és megtörné az ukrán ellenállást, másrészt stratégiai jelentőségű.
− A két város elfoglalásával harapófogóba kényszeríthetnék az ukrán donyeci csapatokat, akik keleti irányban harcolnak a szakadár erőkkel és támogató orosz csapatokkal és így csak a medence feladásával tudnának visszavonulni nyugati irányban
− mutatta be a hadműveletet a tábornok, aki emlékeztetett: a második világháborúban a szovjet csapatok hasonló stratégiával kényszerítették megadásra a németeket Sztálingrádnál.
− Kijev bevétele nem lesz egyszerű az oroszoknak, mert nem tudni, hogy pontosan mekkora erő van a fővárosban és az orosz–szláv városok anyjának tartott Kijev lebombázása komoly erkölcsi veszteséget jelentene Putyin elnöknek. Hatalmas pszichológiai teher megsemmisíteni és megalázni egy olyan várost, amelynek ilyen nimbusza van és a nagy honvédő háborúban hős város címet is kapott – magyarázta Szenes Zoltán. A kulcspontok elfoglalásával − katonai, kormányzati épületek, közműhálózat − indulhat meg a főváros bevétele – tette hozzá.
Orosz–ukrán háború 
