Nem vonulnának ki Oroszországból az ázsiai cégek

A kormányok különböző politikája és az eltérő közfelfogás miatt a távol-keleti vállalatok nem követnék feltétlenül a nyugati cégek látványos kivonulását az oroszországi piacokról, sőt több ázsiai márka feltűnően távol tartja magát tevékenységének megszüntetésétől.

Moszkva, 2022. március 20. Bezárt üzletek a moszkvai GUM áruházban 2022. március 20-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP Fotó: -

Eddig több mint 370, többnyire európai és észak-amerikai székhelyű multinacionális vállalat vonult ki, vagy függesztette fel tevékenységét Oroszországban az Ukrajna ellen indított háború miatt. Olyan bevett márkák húzták le a rolót, mint a McDonald’s, a Shell, a Nike és az Apple. Azonban néhány japán, dél-koreai és tajvani cégóriást kivéve az ázsiai vállalatok többnyire, vagy körültekintő magatartást tanúsítva Oroszországban maradnak, vagy nem szólnak terveikről. Miközben nyugati politikai elemzők Moszkva elszigetelését a dél-afrikai apartheid elítéléséhez hasonlítják, az ázsiai nagyvállalatok visszafogott reagálása megkérdőjelezi a nyugati üzleti döntéseket befolyásoló reputációs és látszólagos etikai értékek egyetemességét.

Marketingszakértők szerint olyan meggondolások befolyásolják a döntéseket, mint a vállalati felelősségvállalás (CSR) koncepciója közti különbségek, az eltérő kormánypolitikák és az ukrajnai háború más közösségi megítélése.

Egy, az al-Dzsazíra pánarab hírportálnak nyilatkozó ausztrál szakember szerint az ázsiai cégek általában sokkal pragmatikusabban viszonyulnak a CSR-hez. Miután az Egyesült Államok tilalmat vezetett be az amerikai alkatrészeket is tartalmazó csúcstechnológiai termékek oroszországi kereskedelmére, tucatnyi japán, dél-koreai, tajvani technológiai vállalat lázasan nekilátott tanulmányozni, hogy milyen terméküket érintheti a tilalom.

Miközben azonban néhány számítógépgyártó, ha dohogva is, de leállította szállításait, többen egyáltalán nem mutattak proaktivitást az orosz piacról való kivonulásra. Kivétel volt például a Samsung, amely szinte azonnal beszüntette telefonjai nagykereskedelmi szállításait. Ám eltérően az amerikai Apple-től, Microsofttól és Inteltől, amelyek egyértelműen elítélték az Ukrajna elleni orosz inváziót, a dél-koreai társaság csupán „geopolitikai okokkal” indokolta távozását. Hozzá hasonlóan, a rivális LG is politikamentes nyilatkozatot adott ki az emberek biztonsága és egészsége iránti aggodalomra hivatkozva, s kifejezte készségét a humanitárius erőfeszítések támogatására. Nagy japán cégek a Toyotától s Panasonicig apolitikus tényezőkkel – például logisztikai kockázattal – magyarázták működésük beszüntetését. Kommunikációs szakemberek szerint Ázsiában a vállalati kommunikációt, pláne a családi vállalatok, nem nyugati aktivista módon végzik, ők nem szeretnek nyilvánosan beszélni karitatív tevékenységükről. Mindazonáltal a helyzet rákényszerítette őket, hogy kövessék nyugati társaik módszerét, s hangosan bejelentsék adományaikat ukrajnai jótékonysági szervezetek javára – ugyanakkor attól tartózkodtak, hogy elítéljék az orosz agressziót. A többi cég egyszerűen csöndben marad; a tajvani Asus, MSI és Acer technológiai vállalatok például sorra visszautasították a média állásfoglalásra irányuló megkereséseit.

Egy névtelenséget kérő vállalati tisztviselő úgy nyilatkozott egy helyi gazdasági lapnak, hogy a márkatulajdonosok félnek, ha nyilvánosan elítélik az inváziót, akkor Moszkva megharagszik, s később nehezebb lesz visszatérniük Oroszországba.

Ám ahogy minél jobban eszkalálódik az ukrajnai konfliktus, egyre nehezebb fenntartani a semlegességet. A tajvani Asust például magas politikai körök figyelmeztették, hogy szedje össze magát, ne rontsa a tajvani számítógépipar elismertségét, és vonuljon ki az orosz piacról. A cég kénytelen volt egy szűkszavú nyilatkozatban bejelenteni, hogy leállította a szállításokat. Meglepő bejelentések is voltak: a japán Uniqlo ruhamárka eleinte kiállt az oroszországi maradás mellett, arra hivatkozva, hogy a ruházkodás napi szükséglet. Aztán hirtelen megváltozott a véleménye, s a Zara és a H&M után kullogott. Bizonyos határ után ugyanis az inaktivitás is üzleti kárt tud okozni: ha a politikai felhívások és fenyegetések nem hatnak, a fogyasztók készítik ki a céget a közösségi oldalakon.

Borítókép: Bezárt üzletek a moszkvai GUM áruházban 2022. március 20-án (Fotó: MTI/AP)