Özönlenek az ukrajnai menekültek Nyugat-Európába

Csehország, Németország és Franciaország várja az érintetteket, a britek feltételekhez kötik a beutazást.

Kroscienko, 2022. március 8. Az ukrajnai Odesszából menekülõ emberek várakoznak a lengyel-szlovák határnál, a lengyelországi Kroscienkóban 2022. március 7-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Markus Schreiber Fotó: Markus Schreiber Forrás: MTI/AP

Az ukrajnai háború elől ez idáig több mint 2,1 millióan menekültek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) becslései szerint: többségük az Ukrajnával szomszédos országokat választotta, kisebb részük – körülbelül 11 százalékuk – azonban más európai államba utazott. A szerv szerdán közzétett adatai arra mutatnak rá, a legtöbb menekültet Lengyelország fogadta, ahová körülbelül 1,3 millióan érkeztek, utána következik az a 235 ezret is meghaladó csoport, amely nem az Ukrajnával szomszédos államokat választotta. Magyarország több mint 203 ezer menekültet fogadott, Szlovákiába mintegy 153 ezren utaztak. Az orosz határt közel százezren lépték át, Romániába több mint 85 ezren, Moldovába közel 83 ezren menekültek. A sor végét Belarusz zárja, ahol 600 ezerhez közelít az ukrajnai menekültek létszáma.

– Csehországba szerdáig mintegy 150 ezer ukrán menekült érkezett, közülük több mint 90 ezren már az országban tartózkodásra, egészségügyi ellátásra és munkavállalásra jogosító speciális vízumot is megkapták

– közölte Vít Rakusan. A cseh belügyminiszter közleménye arra enged következtetni, hogy a közel 236 ezer fős, nem Ukrajnával szomszédos államokba menekülők többsége továbbra is a közép-európai térségben maradt.

Meredeken emelkedik a Németországba érkezett menekültek száma: a belügyminisztérium szóvivője szerdán ismertette, eddig nyolcvanezer menekültet regisztráltak, ez a szám kedden 64 ezer körül mozgott. Sajtóértesülések szerint főleg ukrán állampolgárságú nők és gyermek érkeztek a nyugat-európai országba, de vannak köztük harmadik országbeliek is: Kijev például egy nagyobb létszámú indiai csoportot fogadott, akik szintén kaphatnak védelmet a szövetségi kormánytól, ha tudják igazolni, Ukrajnában állandó lakhelyük volt. Birgit Glorius, a Chemnitz Műszaki Egyetem migrációval foglalkozó kutatója szerint Németországnak hatalmas menekültáradatra kell felkészülnie: „ez lesz a legnagyobb humanitárius kihívás Németország számára a második világháború vége óta” – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: az ukránoknak nemcsak menedékre van szükségük, hanem lakhatásra, oktatási lehetőségekre, nyelvtanfolyamokra és együttérzésre is.

– Úgy látom, az Európai Unión belül azok az elsődleges célországok, ahol a menekülteknek barátaik, rokonaik, ismerőseik vannak

– mutatott rá Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter.

Franciaország a háború kitörése óta körülbelül ötezer ukrán állampolgárt fogadott be, a kormány ugyanakkor még több menekült érkezésére számít. A párizsi vezetés kedden közölte, olyan programot indít, amelynek célja, hogy franciaországi családok biztosítsanak szállást az ukránoknak. Jean Castex miniszterelnök ismertette, a kormányzati mozgósításnak köszönhetően eddig 10 738 felajánlás érkezett menekültek elhelyezésére: 5978 magánszemélyektől 3683 önkormányzatoktól, a többi pedig a nagyobb befogadóhelyek működtetőitől. Marlene Schiappa állampolgárságért felelős miniszter ismertette a France Info rádiónak adott interjúban, a kormány enyhítette a menedékkérőkre vonatkozó szabályokat az útlevél nélkül érkező ukránok számára, továbbá a családoknak igyekeznek minden társadalmi támogatást megadni, a gyermekek pedig iskolába járhatnak. A Le Monde című napilapban megjelent tudósítás szerint egyelőre nem túlterheltek az ukrán menekültek érkezésére kialakított infrastruktúrák.

A többi európai országhoz képest az érkezők és a befogadóhelyek viszonylag alacsony száma elsősorban azzal magyarázható, hogy Franciaországban nincs jelentős ukrán diaszpóra.

Hivatalosan 18 ezer ukrán rendelkezett tartózkodási engedéllyel a háború kitörése előtt, s az elmúlt három évben évente mintegy ötszáz ukrán kapta meg a francia állampolgárságot, miközben a szomszédos Olaszországban több mint 230 ezer, Spanyolországban 112 ezer, Portugáliában pedig harmincezer ukrán dolgozik. Az ukrajnai háború kezdete és a menekültek megindulása óta Franciaországot számos jogvédő civil szervezet bírálta, amiért az ukránokat tárt karokkal várják, az illegális migránsokat – akik egyébként több biztonságos országon keresztül haladnak, mire eljutnak Nyugat-Európába – viszont kitoloncolják. Az aktivisták szerint a kormány nem bánik egyformán az ukránokkal és a harmadik országból érkezettekkel.

Az Ukrajnát ért orosz támadás ellen tiltakoznak tüntetők a párizsi Bastille téren 2022. március 5-én. Fotó:  MTI/EPA/Yoan Valat

Franciaország pedig az Egyesült Királyságot bírálta, amiért ez idáig csupán elenyésző létszámú menekültet fogadott be. A BBC brit közszolgálati média a belügyminisztérium adataira hivatkozva kedden azt írta, a szigetország háromszáz ukrán menekültnek adott vízumot és közel 18 ezer kérelem áll elbírálás alatt. Gerald Darmanin francia belügyminiszter hétvégén brit hivatali kollégájának, Priti Patelnek küldött levelében fogalmazott meg erős kritikát, amelyben az „emberiesség hiányát” is London szemére vetette.

A Deutsche Welle német hírportál úgy értesült, a brit határvédelmi ügynökségek tisztségviselői azt mondták a menekülteknek, először a legközelebbi brit konzulátuson kell vízumot igényelniük, mielőtt folytatnák útjukat az Egyesült Királyságba.

Az észak-franciaországi Calais-ban – amelytől nem messze található a két országot összekötő Csatorna-alagút bejárata – a szerdai adatok szerint mintegy 600 ukrán tartózkodik, akiknek először vagy a 200 kilométerre lévő Brüsszelbe, vagy a 300 kilométerre fekvő Párizsba kellene menniük a brit nagykövetségre. Enver Solomon, a brit Menekültügyi Tanács vezérigazgatója szerint, ha a hír valóban igaz és a franciaországi városban valóban arra várakoznak a menekültek, hogy bejussanak az Egyesült Királyságba, akkor az „az együttérzés nyugtalanító hiányát mutatja”.

– Alapvető fontosságú, hogy a határon legyen konzuli jelenlét, különösen a válság időtartama alatt, hogy azonnal ki tudják adni a vízumokat

– mondta Darmanin.

Borítókép: Az ukrajnai Odesszából menekülő emberek várakoznak a lengyel–szlovák határnál, a lengyelországi Kroscienkóban 2022. március 7-én (Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber)