– Hogy lehet az, hogy az ukrán gyerekek jobbak, mint a szíriaiak? – tette fel a kérdést Ewa Godlewska-Jeneralska, a dél-lengyelországi Czchów település lakosa. Anasz al-Abda, a külföldi száműzetésbe vonult szíriai ellenzék korábbi elnöke pedig arról beszélt, támogatják az ukránok védelmét Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyvereivel szemben, de ellenzik a nyugati országok nyers és nyilvános kettősségét. „Egyetlen személy megölését sem szabadna elnézni, függetlenül az áldozat állampolgárságától, hovatartozásától” – tette hozzá. Több francia civil szervezet is felemelte hangját az egyenlőtlen bánásmód ellen: „Miközben az egyesületek évek óta harcolnak, hogy a határon rekedt emberek szállást kapjanak, Calais-ban néhány nap alatt szabadítottak fel helyeket az ukrajnai menekültek számára”. A Care4Calais pedig Twitteren tette fel a kérdést: „miért hagyják a fekete menekülteket megfulladni a csatornában?”
– A Calais-ban tartózkodó irreguláris migránsok helyzete nem ugyanaz, mint az ukrajnaiaké, akik a háború elől menekülő státusban vannak
– mutatott rá Natacha Bouchart, a város polgármestere.
Az Afrikából és Közel-Keletről Európába igyekvő migránsok azonban nem ugyanabban a helyzetben vannak: előbbiek számos biztonságos országon áthaladnak – például Törökországon – mire eljutnak a kontinensre, az ukrajnai menekültek számára viszont Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Moldova az első biztonságos ország. Emellett az Európai Unió és Ukrajna közötti, 2017. május 11-én elfogadott rendelet értelmében az ukrán állampolgárok vízummentesen léphetnek be bármely tagországba. Az ENSZ adatai szerint a kelet-európai országból ez idáig több mint kétmillióan menekültek el. Az elsődleges célország Lengyelország, amely mintegy 1,2 millió menekültet fogadott be, utána következik Magyarország, ahol a 191 ezret is meghaladta az Ukrajnából érkezettek száma, a harmadik pedig Szlovákia, ahol 141 ezer körül mozog a menekültek létszáma. Az Ukrajnából menekülők között ugyanakkor színes bőrűek is vannak – például afgánok, afrikaiak, közel-keletiek –, akik közül néhányan arról panaszkodtak, hogy a határokon diszkriminálják őket. Jelentések szerint a határon állomásozó katonák visszalökik őket, amikor megpróbálnak átjutni, elsősorban Lengyelországot támadják az egyenlőtlen bánásmód miatt. „A barátaimmal voltam és ettünk, amikor a rendőrök megjelentek és elkezdtek zaklatni egy csoport nigériai férfit. Nem engedték, hogy bemenjenek valahova ételt kérni. Utána felénk jöttek és azt kiabálták, menjünk vissza a hazánkba” – számolt be egy 22 éves egyiptomi lány, miután átjutott Lengyelországba.
Az esetet követően a lengyel hatóságok arra figyelmeztette, szélsőjobboldali csoportok hamis információkat terjesztenek az Ukrajnából menekülő harmadik országbeliek ellen elkövetett állítólagos bűncselekményekről.
Egy 24 éves kenyai orvostanhallgató pedig arról számolt be, órákat kellett várnia a lengyel határon, mert az ukrán határőrök közölték, meg kell várnia amíg az ukrán állampolgárokat átengedik.
A megfogalmazott kritikákban az izraeli–palesztin konfliktus is megjelenik, Richard Boyd Barrett baloldali ír törvényhozó néhány nappal ezelőtt azt bírálta, hogy a Nyugat szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, miután megtámadta Ukrajnát, Izraellel viszont nem teszik ezt meg. – Előszeretettel használják a legerősebb szavakat Putyin emberiesség elleni bűncselekményeinek leírására, de nem teszik ugyanezt, amikor Izrael palesztinokkal szembeni bánásmódjának leírására kerül sor – fogalmazott a politikus, hangsúlyozva, hogy az izraeli–palesztin konfliktus mintegy hetven éve tart.
Borítókép: Menekültek Záhonynál (Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet)
Orosz–ukrán háború 
