A minap levelet kaptam a londoni házunk gáz- és áramellátását biztosító energiaszolgáltató vállalattól, amelyben jelzik, hogy áprilisban lejár az eddigi kedvezményes tarifám, így itt az ideje megújítanom a szerződést. Mint a levélből is kiderült, az elmúlt évben havi átlagban csaknem 260 fontot fizettünk az áramért és a gázért. Ezt nem is igen érdemes átszámolni forintra, mert a fizetések is mások – az talán jobban érzékelteti az árszínvonalat, hogy az állami nyugdíj jelenleg havi 780 font, és ha valaki aktív évei során nem fizetett magánnyugdíjalapba, időskorában ennyiből kell megélnie.
De vissza a levélhez:
az energiaszolgáltató most két évre rögzített díjas tarifát ajánl, amely az eddigi fogyasztást alapul véve havi 636 fontba (az eddigi csaknem két és félszeresébe) kerül, amivel persze hűségvállalás is jár – ha két éven belül szolgáltatót akarnék váltani, kétszáz font kilépési díjat kell fizetnem.
Persze nem szükséges elköteleződnöm, és akkor a várható havi díj is „csak” kétszerese az eddiginek (519 font), de ez a tarifa nem fix, hanem a mindenkori maximált hatósági árat követi. A hatósági ár pedig, ha nem is együtt mozog a világpiaci árakkal, de többé-kevésbé követi azokat – a hatóság legközelebb április 1-jén emeli a felső határt, méghozzá több mint ötven százalékkal.
A nyugdíjasok eddig is kaphattak téli fűtési támogatást, de a Sky News hírtelevízió becslései szerint a mostani áremelkedésekkel két és fél millió, gyermekeket nevelő háztartás lesz kénytelen a családi jövedelem több mint tíz százalékát háztartási energiára fordítani, ami az itteni definíciók szerint kimeríti az „energiaszegénység” fogalmát.
Az energia felhasználása természetesen lehetne sokkal hatékonyabb – az angol házak szigetelése és a számos helyen rosszul záródó ablakok sok kívánnivalót hagynak maguk után, de ezek korszerűsítése rengeteg pénzbe kerül,
amire a növekvő energiaárak mellett még kevésbé fog telni a családoknak.
A kormány rövid távú áthidaló hitelekkel és a helyi ingatlanadóból adott kedvezményekkel igyekszik segíteni a leginkább rászorulókat, de ezek csak átmeneti megoldást jelentenek. Emellett az infrastrukturális fejlesztéseket támogató állami banknak is lehetővé tették, hogy kedvezményes kamatozású lakossági hitelekkel támogassa a hőszivattyús fűtésrendszerek, napelemek és a jobb hőszigetelés kiépítését.
