Svédország nem akar ismét a legtöbb menekültet befogadó országok egyike lenni, mint az a 2015-ös migrációs válság idején történt – közölte hétfőn Magdalena Andersson svéd miniszterelnök Berlinben, ahol Olaf Scholz német kancellárral találkozott. A két politikus a többi között az ukrajnai menekültek helyzetét vitatta meg. – Akkor (2015-ben) az Európai Unióba érkező migránsok tizenkét százalékát fogadtuk be – emlékeztetett Andersson.
Ezt ilyen mértékben nem tudjuk ismét megtenni – tette hozzá az ukrajnai háborús menekültekre utalva. A svéd miniszterelnök ugyanakkor megígérte, hogy Svédország természetesen a megoldás részét fogja képezni az ukrajnai menedékkérők befogadásában. Kijelentette, hogy Stockholm kiveszi részét az erőfeszítésekből, de a 2015-ös helyzet nem ismétlődhet meg.
Scholz szintén nagyobb szolidaritást követelt az Európai Unión belül. Rávilágított, hogy Ukrajna szomszédjai, különösen Lengyelország, eddig számos menekültet fogadott be a háború dúlta Ukrajnából. A német kancellár hangsúlyozta, hogy Németország is – mint mindig – kész a menekültek befogadására. Mindemellett az uniós szinten elfogadott szolidaritás szellemében más országoknak is be kell fogadniuk a menekültek egy részét. Beszélt arról is, hogy az uniós tagállamok elleni esetleges orosz katonai fenyegetés esetén Svédország kész lenne katonailag beavatkozni.
– Mióta csatlakoztunk az EU-hoz, nem vagyunk már valójában semlegesek – mondta a svéd kormányfő. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy az Európai Unióban segítségnyújtási kötelezettség van, s ezért Svédország szükség esetén katonai támogatást is fog nyújtani partnereinek. Mint mondta, Svédország eddig nem volt a NATO-hoz hasonló katonai szövetség tagja, jelenleg azonban belpolitikai vita zajlik arról, hogy ez megváltozzon-e, tekintettel a biztonsági helyzet romlására a balti-tengeri régióban. A nem NATO-tag Svédország ismételten arra panaszkodik, hogy ismeretlen tengeralattjárók, feltehetőleg Oroszországból behatolnak területi vizeire. Andersson mindemellett közölte, hogy Svédország a bruttó hazai termékének (GDP) két százalékára emeli védelmi kiadásait. Hírügynökségek megjegyezték, hogy ez a célkitűzése a NATO-tagországoknak is. Scholz az uniós segítségnyújtási cikkelyről szólva azt hangsúlyozta, hogy nem pusztán üres ígéretről van szó.
– Ha szükség van rá, akkor ez olyasmi, amire hagyatkozni lehet – fogalmazott.
Borítókép: Olaf Scholz német kancellár fogadja Magdalena Andersson svéd miniszterelnököt Berlinben 2022. március 28-án (Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber)
Orosz–ukrán háború
