Fontos bejelentésre készül csütörtökön Joe Biden amerikai elnök. A Bloomberg amerikai hírportálnak név nélkül nyilatkozó magas rangú tisztviselők szerint az elnöki adminisztráció az elkövetkezendő időszakban − több hónapon keresztül − körülbelül napi egymillió hordó kőolajat fog felszabadítani az ország stratégiai készleteiből.
A döntést azt követően hozták meg, hogy az ukrajnai háború miatt az üzemanyagárak drasztikusan megemelkedtek, valamint a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC+) nem engedett a kitermelés növelésére összpontosító nyugati nyomásnak (habár a szervezet is csütörtökön fog ülésezni ezzel kapcsolatban, valószínűleg csak minimálisan emelik a termelési kvótákat).
A tisztviselők szerint összesen körülbelül száznyolcvanmillió hordó kőolajról van szó, a tervezet pedig összhangban áll a Nemzetközi Energiaügynökség által kezdeményezett javaslattal, miszerint a nagy mennyiségű kőolajtartalékokkal rendelkező országok koordináltan szabadítsák fel kapacitásaikat a globális energiaválság enyhítésére. A várható bejelentés hírét követő percekben egyből több mint öt dollárral csökkent a kőolaj hordónkénti világpiaci ára, szakértők az elkövetkezendő időszakra további áresésre számítanak.
A Biden-adminisztráció egyébként már kétszer szabadított fel nagyobb mennyiségű kőolajat a stratégiai tartalékból, először novemberben − ekkor ötvenmillió hordót −, a koronavírus-járványt követő energiaigények megnövekedése miatt, legutóbb pedig közvetlenül Oroszország ukrajnai invázióját követően − ebben az esetben pedig harmincmillió hordót.
A várhatóan csütörtökön bejelentettnél nagyobb szabású akcióra azonban még nem volt példa
azóta, hogy 1974-ben létrehozták a stratégiai tartalékot, amelyben jelenleg az amerikai energiaügyi minisztérium adatai szerint összesen ötszázhatvannyolc millió hordó kőolaj áll rendelkezésére.
Orosz ajánlat Indiának
Miközben Európa próbál függetlenedni az orosz energiahordozóktól, Moszkva meg szeretné tartani egyik fontos kereskedelmi partnerét, Ázsia második legnagyobb kőolajimportőrét, Indiát. Ennek érdekében egy nagyon kedvező ajánlatot tett Újdelhinek: az Urál olaj − magas kéntartalmú orosz kőolaj − háború előtti hordónkénti áránál harmincöt dollárral olcsóbban adná az energiahordozót dél-ázsiai szövetségesének. Jelenleg az Urál világpiaci ára 97 dollár/hordó körül mozog, az inváziót megelőzően, február 21-én az értéke körülbelül 87 dollár/hordó volt.
Ez azt jelenti, hogy India most 52 dollár/hordóért juthat hozzá, ha él a lehetőséggel.
Oroszország tizenötmillió hordó szállításáról szóló szerződést szeretne kötni Indiával, a tárgyalások már zajlanak az ügyben, nem véletlen az sem, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön Újdelhibe látogat, hogy ott hivatali kollégájával egyeztessen. India egyébként a nemzetközi szankciók és nyomás ellenére nem határolta el magát Moszkvától, sőt,
a háború kezdetét követően megnövelte az Oroszországból vásárolt kőolaj mennyiségét,
valamint a szénimport volumenét is fokozná. − India több árucikket is fog vásárolni Oroszországtól, főleg abban az esetben, ha ezek kedvezményesek − mondta a Reuters hírügynökségnek egy újdelhi kormányzati forrás. A dél-ázsiai ország egyébként hadfelszereléseinek nagy részét is Moszkvától szerzi be.
Borítókép: Joe Biden amerikai elnök beszédet mond a varsói királyi vár előterében 2022. március 26-án (Fotó: MTI/AP/Evan Vucci)
Orosz–ukrán háború
