Vállalják az oroszellenes szankciók árát az amerikaiak

Csapatokat nem, de további szankciókat, fegyvereket és katonai eszközöket Kijev rendelkezésére bocsátanának az amerikaiak – derült ki egy friss közvélemény-kutatásból. Elkötelezett a politika is: a kongresszus mindkét háza nagy többséggel megszavazta az orosz olaj importját tiltó szankciót, valamint az Ukrajnának szánt segélycsomagot is.

Washington, 2022. március 11. Joe Biden amerikai elnök újabb szankciókat jelent be Oroszország ellen Ukrajna megtámadása miatt a washingtoni Fehér Ház Roosevelt termében 2022. március 11-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/Bloomberg/Al Drago Fotó: Al Drago

Az amerikaiak 46 százaléka több segítséget nyújtana Ukrajnának – derült ki a The Wall Street Journal pénteken publikált közvélemény-kutatásából. A lap felméréséből kiderül, a válaszadók 35 százaléka szerint elegendő a mostani támogatás, 6 százalék szerint még sok is. A további intézkedéseket sürgetők körülbelül fele több gazdasági szankciót látna szívesen, míg közel ugyanennyien fegyvereket és katonai eszközöket is Kijev rendelkezésére bocsátanának. 

Ugyanakkor a válaszadók mindössze 10 százaléka küldene amerikai katonákat Ukrajnába.

 A felmérésben részt vevők 79 százaléka támogatja az orosz olaj importjának a szankcióját még akkor is, ha ez az energiaárak emelkedését és az infláció felerősödését hozhatja.  A kutatás arra is kitér, hogy az amerikaiak 57 százaléka továbbra sem elégedett Joe Biden elnök munkájával, míg 42 százalék méltányolja az elnök teljesítményét – amely november közepe óta lényegében változatlan.

Noha a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak vállalják a megnövekedett árakat, az infláció már így is jelentős a tengerentúlon. – Az amerikai központi banknak (Fed) lépéseket kellene tennie az infláció csökkentése érdekében. Nem mondhatom, hogy az infláció ne lenne probléma – ismerte el Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. Kevésbé nyilatkoznak elismerően a republikánusok, akik a demokrata elnök elhibázott gazdaságpolitikáját okolják az elszabadult üzemanyagárakért.

A Biden-adminisztrációnak viszont van mivel takaróznia: szerintük a 40 éve nem látott inflációért az orosz-ukrán háború a felelős.

Ráadásul az üzemanyag ára – amely az elmúlt egy évben nagyjából literenkénti 227 forintnak megfelelő összegről 400 forintra emelkedett – tovább növekedhet a tengerentúlon, mivel csütörtökön az amerikai kongresszus felsőháza 68:31 arányban megszavazta az orosz olaj importját érintő szankciókat, valamit Oroszország részvételének felülvizsgálatát szorgalmazta olyan nemzetközi kereskedelmi programokban, mint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO).  

A szavazás előtt a szenátus republikánus tagjai arra szólították fel a Biden-adminsztrációt, hogy az ukrán elnök által kért vadászrepülőgépeknek is a csomag részét kellene képezniük. 

A Joe Biden elnök vezette kabinet ugyanakkor úgy érvelt, hogy a harci repülők küldése – akár Lengyelországon keresztül – a konfliktus veszélyes eszkalációját eredményezné. 

A héten a képviselőház által már megszavazott javaslat része az az Ukrajnának szánt 13,6 milliárd dollár értékű segélycsomag is, amely humanitárius segítséget, infrastrukturális fejlesztést, lőszert, katonai programokat, védelmi műveleteket és egyéb katonai felszereléseket juttatna Kijevnek szeptember végéig.

• Az Ukrajnát támogató törvényjavaslat 2,65 milliárd dollártért adna élelmiszersegélyt és egészségügyiellátást.
• Összesen 6,528 milliárd dollárt költene az európai parancsnokság műveleti támogatására és amerikai felszerelések készletének pótlására.
• Ezen felül 3,817 milliárd dollárt adnának az ukrán menekültek humanitárius megsegítésére, az ország gazdasági támogatására és a NATO keleti tagországainak a támogatására (utóbbi 650 millió dollár).
• További 600 millió dollárt költenének többek között az aktivisták, önkéntesek és a média támogatására, a dezinformáció elleni harcra, az elektromos hálózat átalakítására, hírszerzési célokra, jogi tanácsadásra és gazdasági elemzésekre.

A szenátus által most megszavazott segélycsomag annak az 1500 milliárd dolláros szövetségi alapnak a része, amely a kormányzati ügynökségek finanszírozását is ellátja. Az alap részleteiről több hónapon át vitáztak a kongresszusban, de teljes egyetértés így sem született, sőt bizonyos kérdéseken az utolsó pillanatban is történt változás. 

Az ügy kapcsán a képviselőházban sem volt teljes egyetértés szerdán: a 435 fős alsóházban 17 ellenzője volt a törvényjavaslatnak – akik közül ketten demokraták voltak. – Ez nem csak Oroszországra, hanem Európára is pusztító hatással lesz – nyilatkozta a demokrata párti Ilhan Omar. Míg a republikánus Matt Gaetz azzal érvelt, hogy: 

Biden terve, hogy az így kieső orosz olajat Iránból vagy Venezuelából pótolná ostobaság. Ez csak szegényebbé tenné az országunkat és az ukránok iránti együttérzésem mellett sem tehetem meg, hogy ártok a nemzetemnek.

Borítókép: Joe Biden amerikai elnök újabb szankciókat jelent be Oroszország ellen Ukrajna megtámadása miatt a washingtoni Fehér Ház Roosevelt termében 2022. március 11-én (Fotó: MTI/EPA/Bloomberg/Al Drago)