A liberális (FDP) Christian Lindner pénzügyminiszter és államtitkára kedd este találkoznak az uniópártok képviselőivel, hogy megtárgyalják a haderőfejlesztés különalapjának a részleteit. Thorsten Frei, az uniópártok frakciójának parlamenti titkára azonban már a találkozó előtt világossá tette, hogy csak akkor támogatják a speciális védelmi kiadásokhoz szükséges alkotmánymódosítást, ha a 100 milliárd eurót valóban a hadsereg kapja, valamint az ígért védelmi kiadások a jövőben a bruttó hazai össztermék több mint két százalékát teszik ki.
A kormánypártok által elfogadott alkotmánymódosítás-tervezet azonban már nem garantálja azt, hogy a 100 milliárd eurót ténylegesen a rossz állapotban lévő hadsereg kapja, ahogy azt a kancellár eredetileg kijelentette, csupán annyi megkötés van, hogy a pénzt védelmi kiadásokra kell fordítani.
A Der Spiegel kormányközeli forrásai szerint ezt a változtatást a Zöldek nyomása miatt hajtották végre.
Az új megfogalmazás szerint az alapot így kibervédelemre, valamint a partnerek biztonsági fejlesztésére is el lehet költeni, amely nem egyértelmű megfogalmazás, és a koalíciós pártok megtévesztési kísérlete a CDU frakcióvezető-helyettese szerint. Mathias Middelberg hozzátette, hogy a kormánykoalíció három hete még új időszámításról beszélt a haderőfejlesztésben, és ezt szerinte végre is kellene hajtaniuk.
Az ellenzéki pártok emellett azt is kifogásolják, hogy Olaf Scholz kancellár eredeti ígérete, amely szerint a bruttó hazai termék több mint 2 százalékát fordítják haderőfejlesztésre, szintén nem szerepel a tervezetben, ehelyett úgy tűnik, hogy ezt az ígéretet is a különalapból tervezik finanszírozni. A Scholz által tett eredeti két százalékos vállalás nélkül azonban a védelmi költségvetés várhatóan nem fog növekedni, noha a szociáldemokrata (SPD) Christine Lambrecht által vezetett védelmi minisztérium költségvetésért felelős szakemberei figyelmeztettek, hogy enélkül az előrelátható személyi és működési költségek fedezésére sincs lehetőség. Ráadásul a védelmi minisztérium szakértői már nagyrészt felosztották a 100 milliárdos összeget, amelyre az új F–35-ös vadászrepülőgépek, szállítóhelikopterek tervezett beszerzéséhez, az üres lőszerraktárak feltöltéséhez és a haderő rádióberendezéseinek korszerűsítéséhez lenne szükség.
Olaf Scholz három hete jelentette be a parlament előtt, hogy az orosz–ukrán válság miatt új időszámítás kezdődik a német védelempolitikában,
és egy 100 milliárd eurós alap létrehozásával kezd hatalmas haderőfejlesztésbe a kormányzat. A bejelentés akkor nagy meglepetést okozott, hiszen a balliberális kormánypártok a kampányukban, de még a koalíciós tárgyalások során sem tartották fontosnak a védelmi kiadások megemelését, azonban az Ukrajnában zajló háború új megfontolásokra késztette még a nyíltan a haderőfejlesztések ellen rendszeresen felszólaló Zöldek pártját is. A bejelentést követően a YouGov által készített felmérés szerint a lakosság kétharmada támogatta a kormány döntését, azonban a Zöldek és néhány SPD-képviselő most mégis másra költené ezt a pénzt. A kormánykoalíció elképzelései továbbra sincsenek összhangban, így megalapozottá vált az a korábbi feltételezés is, hogy Scholz kancellár a három hete a haderőfejlesztési terveiről szóló parlamenti beszéde előtt valóban nem egyeztetett koalíciós partnereivel.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (a kivetítőkön) videókapcsolaton keresztül mond beszédet a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. március 17-én (Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber)
Orosz–ukrán háború 
