időjárás 7°C Andor , András 2022. november 30.
logo

Navracsics: Pontosan, és alaposan kell teljesíteni a többi vállalásunkat is

A Balkánra is hatással lesz a háború?

Tóth Péter (Vajdaság)
2022.04.20. 06:03
A Balkánra is hatással lesz a háború?

Az orosz–ukrán konfliktus Bosznia-Hercegovinában is érezteti hatását. A többetnikumú ország a szerbek vétója miatt nem fogadta el az Oroszország elleni szankciókat. A boszniai szerbek közben nem tettek le arról, hogy egyre inkább leváljanak a szövetségi intézményekről.

 „Oroszország nem tett semmi olyat, amivel nekünk ártana. Szarajevóban úgy gondolják, szankciókat kellene bevezetnünk, de ha ebbe mi beleegyeznénk, Oroszország ellenségeivé válnánk” – jelentette ki a belgrádi Politika napilapnak Milorad Dodik, a boszniai államelnökség szerb tagja, a boszniai Szerb Köztársaság egykori miniszterelnöke és elnöke. Bosznia-Hercegovina nem szerepel az orosz külügyminisztérium „ellenséges államokat” tartalmazó listáján, mert Dodik vétója miatt Bosznia nem léptetett életbe szankciókat Oroszországgal szemben. Dodik így fogalmazott:

Nem engedhetem meg, hogy szankciókat vezessünk be egy olyan ország ellen, mely megakadályozta Nagy-Britannia azon törekvését, hogy a szerbek népirtóként legyenek megbélyegezve.

A hagyományosan oroszbarát Szerbiára és a boszniai Szerb Köztársaságra is nagy nyugati nyomás nehezedik az ukrajnai háború kitörése óta, hogy hozzanak szankciókat Oroszország ellen. Az uniós csatlakozási folyamatot megkezdő Szerbia ugyan elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, de nem csatlakozott a szankciókhoz.

Ez az eset is jól szemlélteti a Kelet és a Nyugat közötti ellentéteket a Balkánon. Egyes elemzések szerint az ukrajnai fejlemények a Nyugat-Balkán stabilitására is rossz hatással lehetnek.

A Der Standard osztrák napilap minap megjelent cikke szerint Bosznia-Hercegovinában a nacionalisták – Szerbia, Oroszország és részben Horvátország támogatásával – Bosznia szétszakításán mesterkednek.

Milorad Dodik még tavaly októberben bejelentette, hogy a boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is. Az 1992–1995-ös boszniai háború után Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.

A nagyobb önállóság irányába tett lépésnek tekinthető az is, hogy a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje februárban elfogadott egy olyan törvényt, amely szerint az országrész területén található, állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonosa ezentúl nem Bosznia-Hercegovina, hanem a boszniai Szerb Köztársaság. Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője a napokban hatályon kívül helyezte az ingatlantörvényt, mondván, az alkotmányellenes, egyben veszélyezteti az ország területi egységét, egy lépés lenne az elszakadás felé. Oroszország szarajevói nagykövetsége viszont bírálta a törvény felfüggesztését. A közlemény szerint éppen az ilyen lépések jelenthetnek veszélyt a nyugat-balkáni ország stabilitására.

További feszültségek forrása lehet a jövőben az is, hogy Bosznia-Hercegovina komoly erőfeszítéseket tesz a NATO-hoz való csatlakozás érdekében, miközben a szerb lakosság jelentős része elutasítja a belépést.

A boszniai szerb vezetés a fokozódó NATO-orientációra válaszként 2021 őszén törvénybe iktatta a szerb entitás saját hadseregének a felállítására vonatkozó tervét. Annak végrehajtását azonban nem kezdték meg. Üzenetértékű lehet azonban, hogy Oroszország szarajevói nagykövete nemrégiben Ukrajnával vont párhuzamot: mi történhet abban az esetben, ha Bosznia-Hercegovina „önszántából” mégis belépne a NATO-ba.

Bukott projekt. Milorad Dodik nem rejti véka alá azon véleményét, hogy Bosznia egy bukott projekt, a nemzetközi nyomásgyakorlás miatt létezik, ami idegenek kísérlete. Az év elején a spanyol El Mundo című lapnak adott nyilatkozatában is megismételte, hogy szerinte az egész ország számára az lenne a legjobb, ha a bosnyákok, szerbek és a horvátok civilizáltan elválnának. „Bosznia mint állam képtelen lesz fennmaradni. Az oka ugyanaz, ami miatt az egykori Jugoszlávia sem maradt fenn. Bosznia-Hercegovinában három nemzet él, melyek közül a horvát és a szerb nép elégedetlen a jelenlegi helyzettel. A muzulmánok ugyanis egységes államot szeretnének teremteni, amelyben ők lennének a domináns nemzet” – mutatott rá. Ezúttal is tagadta azonban, hogy az általa képviselt politikai irányzat célja a Bosznia-Hercegovinától való elszakadás lenne. Hangsúlyozta, hogy a szerbek nem kezdenek háborút az elszakadásért.

Borítókép: Milorad Dodik (Fotó: AFP/Dogukan Keskinkilic)

Háború Ukrajnában

„A NATO kész megvédeni minden centiméternyi szövetséges területet”

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.