A Balkánra is hatással lesz a háború?

Az orosz–ukrán konfliktus Bosznia-Hercegovinában is érezteti hatását. A többetnikumú ország a szerbek vétója miatt nem fogadta el az Oroszország elleni szankciókat. A boszniai szerbek közben nem tettek le arról, hogy egyre inkább leváljanak a szövetségi intézményekről.

Turkish President Recep Tayyip Erdogan Fotó: DOGUKAN KESKINKILIC

Ez az eset is jól szemlélteti a Kelet és a Nyugat közötti ellentéteket a Balkánon. Egyes elemzések szerint az ukrajnai fejlemények a Nyugat-Balkán stabilitására is rossz hatással lehetnek.

A Der Standard osztrák napilap minap megjelent cikke szerint Bosznia-Hercegovinában a nacionalisták – Szerbia, Oroszország és részben Horvátország támogatásával – Bosznia szétszakításán mesterkednek.

Milorad Dodik még tavaly októberben bejelentette, hogy a boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is. Az 1992–1995-ös boszniai háború után Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.

A nagyobb önállóság irányába tett lépésnek tekinthető az is, hogy a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje februárban elfogadott egy olyan törvényt, amely szerint az országrész területén található, állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonosa ezentúl nem Bosznia-Hercegovina, hanem a boszniai Szerb Köztársaság. Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője a napokban hatályon kívül helyezte az ingatlantörvényt, mondván, az alkotmányellenes, egyben veszélyezteti az ország területi egységét, egy lépés lenne az elszakadás felé. Oroszország szarajevói nagykövetsége viszont bírálta a törvény felfüggesztését. A közlemény szerint éppen az ilyen lépések jelenthetnek veszélyt a nyugat-balkáni ország stabilitására.

További feszültségek forrása lehet a jövőben az is, hogy Bosznia-Hercegovina komoly erőfeszítéseket tesz a NATO-hoz való csatlakozás érdekében, miközben a szerb lakosság jelentős része elutasítja a belépést.

A boszniai szerb vezetés a fokozódó NATO-orientációra válaszként 2021 őszén törvénybe iktatta a szerb entitás saját hadseregének a felállítására vonatkozó tervét. Annak végrehajtását azonban nem kezdték meg. Üzenetértékű lehet azonban, hogy Oroszország szarajevói nagykövete nemrégiben Ukrajnával vont párhuzamot: mi történhet abban az esetben, ha Bosznia-Hercegovina „önszántából” mégis belépne a NATO-ba.

Bukott projekt. Milorad Dodik nem rejti véka alá azon véleményét, hogy Bosznia egy bukott projekt, a nemzetközi nyomásgyakorlás miatt létezik, ami idegenek kísérlete. Az év elején a spanyol El Mundo című lapnak adott nyilatkozatában is megismételte, hogy szerinte az egész ország számára az lenne a legjobb, ha a bosnyákok, szerbek és a horvátok civilizáltan elválnának. „Bosznia mint állam képtelen lesz fennmaradni. Az oka ugyanaz, ami miatt az egykori Jugoszlávia sem maradt fenn. Bosznia-Hercegovinában három nemzet él, melyek közül a horvát és a szerb nép elégedetlen a jelenlegi helyzettel. A muzulmánok ugyanis egységes államot szeretnének teremteni, amelyben ők lennének a domináns nemzet” – mutatott rá. Ezúttal is tagadta azonban, hogy az általa képviselt politikai irányzat célja a Bosznia-Hercegovinától való elszakadás lenne. Hangsúlyozta, hogy a szerbek nem kezdenek háborút az elszakadásért.

Borítókép: Milorad Dodik (Fotó: AFP/Dogukan Keskinkilic)