Bár az európai vezetők hétfőn friss szankciók kiszabásáról döntöttek Oroszország ellen a Kijev melletti Bucsában talált, lemészárolt civil lakosokat takaró tömegsírok felfedezése után, nem valószínű, hogy az újabb büntetéshullám a gázembergót is tartalmazná. Egyedül Litvánia döntött úgy – elsőként az EU 27 tagállama közül – még az elmúlt hét végén, hogy beszüntet mindennemű orosz földgázimportot. „Mostantól kezdve Litvánia nem fogyaszt egyetlen köbcentiméternyi »mérgező« orosz gázt sem” – írta Twitter-bejegyzésében Ingrida Simonyte miniszterelnök. Pedig a 2,8 milliós egykori szovjet köztársaság még 2015-ben gázszükségletét csaknem teljes egészében Oroszországból fedezte.
Évekkel ezelőtt hazám olyan döntésre jutott, amelynek nyomán ma fájdalom nélkül el tudjuk szakítani az energiaszállítási köteléket az agresszortól
– írta egy másik bejegyzésben Gitanas Nauseda litván államfő. „És ha mi meg tudjuk tenni, Európa többi része is meg tudja” – tette hozzá. A függő helyzet jelentős változását az tette lehetővé, hogy Litvánia 2014-ben cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminált épített Klaipeda kikötővárosban. – Már régen rájöttünk, hogy számunkra veszélyes, ha csak egy szállítótól, nevezetesen a Gazpromtól függünk. Ezért amolyan biztosítási politikaként belekezdtünk a terminál létesítésébe – nyilatkozta a France24.com francia hírportálnak Zygimantas Mauricas, a Luminor Lietuva vilniusi pénzintézet vezető közgazdásza.
– Nem csak hogy nem fizetünk többé az oroszoknak, de még Lettországnak és Észtországnak is tudunk exportálni, a jövő hónapban pedig Lengyelországba is elindítjuk a szállítást
– tette hozzá.
Lettországnak és Észtországnak jelenleg ugyan nincs LNG-terminálja, ám tárgyalások folynak Finnországgal egy ilyen létesítmény közös építéséről. Közben Lettország is jelezte, hogy szintén leállítja az orosz gázbehozatalt, s év végéig meglévő földgázkészleteire fog támaszkodni. Ezt nyugodtan meg is teheti, mivel Riga nemrégiben szerezte vissza a Gazpromtól földgáz-infrastruktúrája ellenőrzését. Mauricas szerint a balti államok idejekorán felfedezték, hogy Moszkva politikai eszközként használja az energiát, s az árak is már jóval az ukrajnai háború előtt elkezdtek emelkedni.
Oroszország már tavaly nyáron elindította az energiaháborút, csodálom, hogy az európai vezetők ezt nem vették korábban észre
– mondta a közgazdász. A múlt hónapban Brüsszelben már elkezdték körvonalazni azt a stratégiát, amelynek értelmében egy éven belül kétharmaddal lehetne csökkenteni az orosz gáztól való függést, tudva, hogy ez rendkívüli erőfeszítéseket követel, mivel Oroszország Európa gázfogyasztásának mintegy negyven százalékát fedezi, a nagyobb országok esetében pedig még nagyobb ez az arány, Németország esetében például 55 százalék. A balti államok ellátásához elegendő évi 10-12 millió köbméter beszerzése – ez ugyan nehéz, de teljesíthető –, ám az Európából kieső kétharmadnyi orosz gáz már évi százmillió köbmétert jelent. Olyan forrás pedig nem létezik, ahol ekkora mennyiség azonnal rendelkezésre áll.
A bucsai tragédiáról szóló felvételek megjelenése után Christine Lambrecht német védelmi miniszter már múlt vasárnap elkezdte pedzegetni, hogy le kellene állítani az orosz gázimportot, ám kabinetkollégái már másnap letorkolták. Azt, hogy mennyire nincs egyetértés a német kormánykoalíción belül a kérdésben, a Guardian című brit lap szerint jól mutatja, hogy többek között Christian Lindner pénzügyminiszter is visszautasította az embargót.
Bűnös háborúval állunk szemben. Világos, hogy mihamarabb véget kell vetnünk minden lehetséges gazdasági kapcsolatnak Oroszországgal. Kemény szankciókat kell kivetnünk, ám ezek közé rövid távon nem vehetjük be a gázembargót, mivel ezzel saját magunknak nagyobb kárt okoznánk
– mondta. Sőt az elkötelezett, korábban a szén- és atomerőművek bezárását követelő zöldpolitikusnak, Robert Habeck gazdasági miniszternek is az a véleménye, hogy ugyan erősen kell dolgozni az energiafüggőség megszüntetésén, azonban az orosz orosz gáz importját nem lehet egyik napról a másikra leállítani. Olaf Scholz kancellár is csak a szankciók szigorításáról beszélt, de kormánya egyelőre nem mond le az energiahordozó vásárlásáról, mivel ezzel a német gazdaság összeomlását idézné elő.
Borítókép: a klaipedai litván kikötőváros LNG-terminálja (Forrás: The Baltic Times)
