Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Pentagon: Több ezerrel nőtt a Harkiv közelébe vezényelt orosz katonák létszáma · Az Egyesült Államok újabb termékek exportját korlátozza Oroszországba és Fehéroroszországba · Johnson: Nagy-Britannia további százmillió font értékű fegyvert ad Ukrajnának · Moszkva: Nem az orosz erők lőtték rakétával a kramatorszki pályaudvart.

Borogyanka, 2022. április 6. Orosz támadásokban lerombolt lakóépület a Kijev közelében fekvõ Borogyankában 2022. április 5-én. MTI/AP/Efrem Lukackij Fotó: Efrem Lukackij

John Kirby, a Pentagon szóvivője korábban arról beszélt, hogy jelentések szerint Moszkva tartalékosok tízezreit mozgósítja annak érdekében, hogy az Ukrajna északi részén elszenvedett veszteségeket követően megerősítse erőit.

Oroszország február 24-én támadta meg Ukrajnát, miután elismerte az orosz támogatással létrehozott, kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” függetlenségét, és azok segítséget kértek Moszkvától. Vlagyimir Putyin orosz elnök akkor azt mondta, a különleges katonai művelet célja Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása.

Az Egyesült Államok újabb termékek exportját korlátozza Oroszországba és Fehéroroszországba

A tárca közleménye szerint mostantól csak külön engedéllyel exportálhatók Oroszországba és Fehéroroszországba különféle műtrágyák, csővezetékeknél használt csapok, csapágyak, egyéb alkatrészek, nyersanyagok és vegyszerek is. A korlátozás de facto tiltás jelent, miután a kormányzat közölte, hogy nem fogja megadni az ehhez szükséges engedélyeket.

Az amerikai kormány szintén megtiltotta, hogy amerikai gyártású, de fehérorosz tulajdonú, üzemeltetésű vagy fehéroroszok által bérelt repülőgépek berepüljenek Fehéroroszországba, válaszul arra, hogy Minszk támogatja Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.

Az Egyesült Államok azt követően döntött úgy, hogy tovább növeli az Oroszországra és szövetségesére kivetett szankciók szorítását, hogy Kijev környékén az orosz csapatok visszavonulása után tömegsírok és meggyilkolt civilek holttesteinek százai kerültek elő. Joe Biden amerikai elnök szerint az orosz csapatok súlyos háborús bűncselekményeket követtek el.

Két férfi megy az orosz támadásokban megrongálódott épület romjai között a Kijev közelében fekvő Borogyankában 2022. április 5-én. Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda

 

Johnson: Nagy-Britannia további százmillió font értékű fegyvert ad Ukrajnának

Nagy-Britannia további százmillió font (több mint 45 milliárd forint) értékű, védelmi jellegű fegyverszállítmányt küld Ukrajnába – közölte pénteken Boris Johnson brit miniszterelnök. 

Johnson, aki Olaf Scholz német kancellárt fogadta a Downing Streeten, közös sajtóértekezletükön elmondta: a szállítmányban ismét lesz Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszer, amelyből London már korábban is sokat átadott Ukrajnának.

A brit kormányfő ismertetése szerint ezek a rakéták a hangsebesség háromszorosával repülnek.

Nagy-Britannia emellett nyolcszáz páncéltörő rakétát is szállít, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközökkel együtt.

Boris Johnson felidézte, hogy a brit kormány által a múlt héten összehívott virtuális adományozó konferencián a résztvevők 1,5 milliárd font értékű fegyverzet – összesen 2,5 millió egységnyi katonai felszerelés – ukrajnai szállítására vállaltak kötelezettséget.

Olaf Scholz a péntek esti Downing Street-i sajtóértekezleten elmondta: a német kormány célként tűzte ki, hogy még az idén befejezze az orosz nyersolaj importját.

A kancellár szerint Németország aktívan törekszik arra, hogy teljesen függetlenítse magát az orosz nyersolajtól, és úgy gondolják, hogy ezt még az idén képesek lesznek elérni.

Scholz hozzátette: a német kormány az orosz földgázimporttal szembeni függés megszüntetésén is dolgozik.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem annyira könnyű, mivel először meg kell építeni az ehhez szükséges infrastruktúrát.

Scholz szerint például vezetékrendszert kell kiépíteni Németország északi partjaihoz, és olyan kikötői terminálokat is ki kell alakítani, amelyek alkalmasak a cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító hajók fogadására, valamint a cseppfolyósított földgáz lefejtésére, visszaalakítására és betáplálására a német vezetékrendszerbe.

A kancellár elmondta: Németország komoly beruházásokat eszközöl a megújuló energiaforrások használatának kiterjesztésére, de még évekig szüksége lesz fosszilis energiahordozók importjára is.Ebben a helyzetben az a legfontosabb feladat, hogy Oroszországon kívüli szállítóktól is be lehessen szerezni e fosszilis energiaforrásokat – fogalmazott a német kormányfő. Hozzátette, hogy Berlin nagyon keményen dolgozik ennek elérése érdekében.

Boris Johnson a sajtótájékoztatón kijelentette: tudja, hogy ez nem könnyű feladat, és elismeréssel nyugtázza azt a „szeizmikus léptékű” döntést, amelyet a német kormány hozott az orosz szénhidrogén-szállításokkal szembeni függőség leépítéséről.

A brit miniszterelnök úgy fogalmazott: az az Európa, amelyet alig hat héttel ezelőtt még mindenki ismert, mára megszűnt létezni, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök támadása Ukrajna ellen a kontinens biztonságának alapjai elleni támadás is egyben.

Johnson szerint ugyanakkor látványos kudarcot vallott Putyin azon törekvése, hogy éket verjen az európai országok közé, sőt ennek éppen az ellenkezője történt, az orosz államfőnek ugyanis sikerült teljes egységbe kovácsolnia Európát és az egész transzatlanti szövetségi rendszert az Ukrajna elleni invázióval.

Moszkva: Nem az orosz erők lőtték rakétával a kramatorszki pályaudvart

Moszkva péntek este ismételten tagadta, hogy köze lett volna a kelet-ukrajnai Kramatorszk pályaudvarára mért rakétacsapáshoz, amelyben ukrán közlés szerint legalább ötvenen haltak meg és kilencvennyolcan sebesültek meg.

A vasútállomásra kilőtt Tocska–U rakéta becsapódási ívének és a farokrész helyzetének az elemzése megerősíti, hogy a rakétát Kramatorszkra délnyugati irányból lőtték ki, az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt lévő területről

– jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Az orosz felderítés rendelkezésére álló adatok szerint a támadás időpontjában a 19. rakétadandár egyik hadosztálya a Donyeck megyei Dobropillja településen tartózkodott, Kramatroszktól 45 kilométerre délnyugatra. 

Az adott körzet egyelőre a Donyec-medencei ukrán csapattestek kezén van

– mondta a szóvivő.

Konasenkov hozzátette, hogy Tocska–U harcászati rakétákat, amelyeknek a lőtávolsága 120 kilométer, a harci rész súlya pedig 482 kilogramm, csak az ukrán fegyveres erők vetnek be.

A Kreml is tagadja, hogy Oroszország lenne felelős a támadásért, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szintén olyan jelentésekre hivatkozott, amelyek szerint a támadásban Tocska–U rakétát vetettek be.

Az ukrán fél az orosz hadsereget okolja a kramatorszki pályaudvar elleni támadás miatt, és azzal vádolja Moszkvát, hogy szándékosan vesz célba civileket. A támadást elítélte mások mellett az ENSZ, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Franciaország is.

Konasenkov vezérőrnagy azt is bejelentette, hogy az orosz fegyveres erők 54 ukrán katonai objektumot semmisítettek meg. Ezek között volt egy nagy rakéta- és tüzérségi raktár az Odessza megyei Nemirivszke település közelében, valamint az ukrán erők birtokában lévő repüléstechnikai eszközök a Kirovohrad megyei Kanatovo katonai repülőtéren.

A szóvivő közölte továbbá, hogy az orosz légvédelmi erők pénteken lelőttek a levegőben egy Szu–27-es ukrán harci repülőt Novomihajlivka település térségében.

Borítókép: Orosz támadásokban lerombolt lakóépület a Kijev közelében fekvő Borogyankában 2022. április 5-én (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)