Akár heteken belül csatlakozhatnak a svédek és a finnek a NATO-hoz

Oroszország ukrajnai inváziója a katonai semlegességükről híres északi országokban, Finnországban és Svédországban is drasztikus változásokat hozott mind a közvélemény, mind a politikai pártok NATO-val kapcsolatos álláspontjában. Svédország lehetséges csatlakozásáról, ennek akadályairól, előnyeiről és hátrányairól a svéd Expressen napilap újságírója, Helena Gissén nyilatkozott lapunknak.

– Amennyiben úgy döntenek, hogy csatlakoznának, tárt karokkal várjuk őket – utalt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben a két skandináv állam NATO-tagságának lehetőségére. A kérdést aztán a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos csúcstalálkozóján napirendre is tűzték, a legoptimistább vélemények szerint akár heteken belül felvehetik a két skandináv államot a szövetségbe.

Megváltozott körülmények

Hagyományosan három akadálya van Svédország NATO-csatlakozásának: a közvélemény, Finnország álláspontja, valamint a jelenleg is kormányon levő, erősen NATO-ellenes szociáldemokraták. Az ukrajnai háború kitörése óta mindhárom tényező drasztikusan megváltozott. 

Finnországban elindult egy gyors folyamat, amely az állam biztonsági helyzetének újraértékelésére fókuszál, ennek minden politikai párt része. Sok szakértő úgy gondolja, hogy a finn parlament már a júniusi NATO-csúcstalálkozó időpontjára igent mondhat a csatlakozásra

– magyarázta Helena Gissén, a svéd Expressen napilap újságírója. Hozzátette: „a svéd közvélemény sokkal pozitívabban vélekedik magáról a szövetségről, mint az inváziót megelőzően. Már többségben vannak azok, akik a csatlakozás mellett foglalnak állást – friss felmérések szerint a társadalom több mint ötven százaléka –, még abban az esetben is, ha Finnország esetleg semleges maradna”. 

A harmadik tényező – a szociáldemokrata párt – még mindig ellenzi a tagságot, viszont már korántsem olyan élesen, mint a háború előtt.

 Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és a párt elnöke múlt héten egy interjúban úgy nyilatkozott; „egyáltalán nem kizárt a csatlakozás”.

Kampánytéma lehet a NATO-tagság

Svédországban szeptemberben parlamenti választásokat tartanak, a kampány egyik fő témája lehet az ország csatlakozása a katonai szövetséghez. A kérdésben eddig könnyen el lehetett határolni a pártok álláspontját, azonban a háborút követően ez is bonyolultabbá vált. A kormány és az őket támogató pártok – a Zöldek, Baloldali Párt – viszonylag egységes véleményen vannak, ellenzik a tagságot, viszont a szintén támogató Centrum Párt erősen NATO-párti álláspontot képvisel. Az ellenzéki pártok közül egyedül a nacionalista párt, a Svéd Demokraták ellenzik a csatlakozást, azonban véleményüket készek megváltoztatni Finnország belépése esetén.

Az ellenzéki Mérsékelt Párt vezetője, Ulf Kristersson valószínűleg kampánytémává fogja tenni a NATO-tagság kérdését. Többször nyilatkozta azt, hogy ha megnyeri a választásokat, akkor a szociáldemokraták beleegyezése nélkül is csatlakozni fog a szövetséghez. Szerinte a kormánypárt nem vétózhatja meg örökké a döntést, hiszen Svédország biztonságáról van szó

– ismertette a helyzetet Helena Gissén.

A szakértő szerint egyébként az egyik leggyakrabban hangoztatott indok a csatlakozás ellen, 

hogy Svédország nem lehet tagja egy olyan katonai szövetségnek, melynek tagállamai nukleáris fegyverekkel rendelkeznek.

Magdalena Andersson az elmúlt időszakban emellett azt is hangoztatta, hogy a csatlakozás konfliktusokat generálna a régióban, állítása miatt rengeteg kritikát kapott.

Valós fenyegetettség?

Márciusban két orosz, nukleáris töltetekkel felszerelt vadászgép sértette meg Svédország légterét. Az incidens rögtön azután történt, hogy a skandináv ország politikusai elkezdték a NATO-tagság kérdését boncolgatni. 

A védelmi erők szakértői nem látnak tényleges biztonsági fenyegetést, azonban több befolyásos orosz politikus, köztük maga Vlagyimir Putyin orosz elnök is Oroszország érdekzónájának tartja Finnországot és Svédországot. Emellett arról is beszéltek az elmúlt időszakban, hogy egy esetleges NATO-csatlakozás esetén újraértékelik a két állammal folytatott kapcsolatokat, valamint komoly következményekkel kell számolnunk. Valamiféle fenyegetés tehát van, és, amint láthattuk, Moszkva kiszámíthatatlan

– fogalmazott Helena Gissén.

Az egyébként még kérdéses, hogy a csatlakozási kérelem és a tényleges tagság között mennyi idő fog eltelni, ahogyan az is, hogy a csatlakozási kérelmek benyújtását követően már érvénybe lép-e az ötödik cikkely, vagy sem.

Együtt vagy külön?

Finnország és Svédország NATO-csatlakozását hasonlóan kezeli a közvélemény, mint például a balkáni országok EU-tagságának kérdését, tehát általában a két ország együttes felvételéről beszélnek. Ann Linde svéd külügyminiszter ezzel szemben kifejtette, hogy egyáltalán nem szükséges közösen felvételt nyerni a szövetségbe, a két állam akár külön-külön is csatlakozhat. Helena Gissén szerint ez azért lehet, mivel a svéd kormány még mindig inkább ellenzi a tagságot, és így próbál kibújni a rekordgyorsasággal csatlakozni vágyó finnek nyomása alól. 

Ennek ellenére úgy látja, Helsinki csatlakozását követően Stockholmnak is mindenképp döntenie kell, a döntésnél pedig kétségkívül a tagság melletti álláspont képviselői lesznek többségben.

– Nehéz megjósolni, mi fog következni, de ha a finnek csatlakoznak, akkor Svédország is így fog tenni. Hogy mikor? Ezt nem tudom megmondani – zárta szavait a szakértő.

Borítókép: Svéd és finn katonák üdvözlik egymást egy közös hadgyakorlaton (Fotó: Finn védelmi erők)