Emmanuel Macron és Marine Le Pen jutott be a francia elnökválasztás második fordulójába, derült ki a Le Figaro című francia napilap által közzétett első részeredményekből. Ezek alapján a jelenlegi államfő a szavazatok 28,6 százalékát szerezte meg, míg legfőbb riválisa, a Nemzeti Tömörülés elnöke a voksok 24, 4 százalékát. A harmadik helyre a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője, Jean-Luc Mélenchon futott be 20,1 százalékkal, a magukat jobbközépként meghatározó Republikánusok jelöltje, Valérie Pécresse pedig mindössze a szavazatok 5 százalékát tudta megszerezni. Éric Zemmour jobboldali publicista is a vártnál rosszabbul teljesített, az első eredmények szerint mindössze a voksok hét százalékát szerezte meg.
Az öt évvel ezelőtti elnökválasztás első fordulójában egyébként Macron 24 százalékot, míg Le Pen 21 százalékot szerzett, így mindkét jelölt erősödni tudott azóta.
A francia belpolitika valaha egyik legerősebb pártjának számító Republikánusok viszont történelmi mélypontra kerültek, öt éve ugyanis a végül egy korrupciós botrányba belebukó akkori jelölt, Francois Fillon még 20 százalékot tudott szerezni.
A francia belügyminisztérium által közzétett adatok szerint mindenesetre a részvételi arány a vártnál alacsonyabb volt, Párizsban például – amely a legutóbbi, 2017-es elnökválasztás alatt Macron egyik fellegvárának számított – a megszokottnál is kevesebben mentek el szavazni.
Az orosz–ukrán konfliktusban vállalt közvetítői szerepe miatt Macron – aki öt évvel ezelőtti megválasztása óta folyamatosan a felmérések élén állt – szinte egyáltalán nem fordított időt a kampányra, sőt programját is csupán alig három héttel a választások első fordulója előtt ismertette. A megmérettetés előtti utolsó két héten publikált közvélemény-kutatások eredménye ugyanakkor már azt jelezte, hogy folyamatosan olvad a különbség a jelenlegi elnök és a legfőbb riválisának számító Le Pen között, mégpedig olyannyira, hogy a különbség a háromszázalékos hibahatár alá csökkent, a Nemzeti Tömörülés elnökének győzelme tehát most először tűnt matematikailag is lehetségesnek.
A kérdés most már az, hogy a két hét múlva esedékes második fordulóba jutó jelöltek hogyan tudják mozgósítani a táboraikat. Thibaud Gibelin francia származású politikai elemző, a Mathias Corvinus Collegium vendégoktatója a lapunknak adott interjúban a minap arról beszélt:
Le Pennek van egy fontos helyzeti előnye, mégpedig az, hogy ő számíthat a jelenlegi rendszer ellen tiltakozó szavazatokra.
Borítókép: Marine Le Pen, az ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt vezetõje és elnökjelöltje (k) sajtótájékoztatót tart, miután leadta voksát az elnökválasztás elsõ fordulójában az észak-franciaországi Henin-Beaumont egyik szavazóhelyiségében 2022. április 10-én. (Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
