Az orosz ortodox pátriárka teljes mértékben áldását adta a Vlagyimir Putyin által indított offenzívára. Az orosz elnök és az egyházi vezető látásmódja annyiban tér el, hogy míg az előbbi a hatalmi egyensúly helyreállításaként, az utóbbi keresztes hadjáratként tekint Ukrajna megszállására. Kirill pátriárka korábbi kijelentéseiben úgy fogalmazott: – A háború védőbástyaként szolgál a dekadens nyugati liberális kultúra ellen.
A moszkvai egyházfő a vasárnapi prédikációjában arra buzdította a híveket, hogy álljanak ki a hatóságok mellett, miközben Moszkva folytatja a katonai offenzívát Ukrajnában.
– Az Úr segítsen bennünket, hogy egyesülhessünk ebben a hazánk számára nehéz időszakban, beleértve a hatóságok körüli összefogást is. A hatóságokat pedig töltse el a népük iránti felelősség, az alázat és a készség, hogy szolgálják a hazát, még akkor is, ha ez az életükbe kerül – idézte az Interfax hírügynökség a szentbeszédet. A 75 éves pátriárka hozzátette: ha a nép összefog a hatóságokkal, képesek lesznek visszaverni a külső és a belső ellenségeket.
Kirill pátriárka háború melletti állásfoglalása az orosz ortodox egyházon belül és a moszkvai patriarchátushoz kötődő külföldi egyházakon belül is ellenkezést váltott ki. A világon jelenleg mintegy 260 millió ortodox keresztény él, ebből százmillióan Oroszországban.
Oroszországban az ortodox egyház mintegy háromszáz tagja, az Orosz papok a békéért elnevezésű csoport aláírt egy levelet, amelyben elítélik az Ukrajnában végrehajtott „gyilkos parancsokat”. A moszkvai patriarchátushoz tartozó ukrán ortodox egyház 17 egyházmegyéje pedig bejelentette, hogy ezentúl nem említik meg a liturgiában szokásos módon a moszkvai elöljárót, mert Kirill pátriárka nem ítélte el az ukrajnai orosz inváziót. Ukrajnában mintegy harmincmillió az ortodox hívők száma, akik három különböző egyházhoz tartoznak: a kijevi patriarchátus ukrán ortodox egyházához, a moszkvai patriarchátushoz tartozó és az autokefál, vagyis független ukrán ortodox egyházhoz.
Az Egyházak Világtanácsa világméretű keresztény egyházközi szervezet mindeközben vitára bocsátotta, hogy kizárja soraiból az orosz ortodox egyházat, amiért belekeverte a keresztény egyházat Vlagyimir Putyin „politikai cselszövéseibe”. Ioan Sauca tiszteletes, az Egyházak Világtanácsának megbízott főtitkára korábban levélben kérte Kirill pátriárkát, hogy közvetítsen a felek között a háború beszüntetése érdekében – ám elutasító választ kapott.
Mindezek ellenére az olasz katolikus püspöki kar hétfőn megerősítette, hogy a béke elősegítéséért a katolikus egyházat vezető Ferenc pápa és Kirill pátriárka júniusban találkozhat egymással.
A Szentszék és a moszkvai patriarchátus is semleges találkozóhelyet javasolt a két egyházi vezető esetleges személyes egyeztetésére. Ferenc pápa vasárnap, a máltai látogatásáról visszatérő repülőúton kijelentette, hogy a Kirill pátriárkával történő találkozón dolgoznak, és úgy gondolják, a Közel-Keleten tartják meg. A legutolsó sajtóértesülések szerint Ferenc pápa június 12-én a jordániai Ammanba utazik, majd innen június 14-én megy tovább Jeruzsálembe.
A katolikus egyházfő és a moszkvai pátriárka első alkalommal 2016. február 12-én, Kuba fővárosában, Havannában találkozott egymással, ami egyháztörténeti fordulópontnak számított. Az 1054-es nagy egyházszakadás, a keleti és a nyugati kereszténység kettéválása óta ugyanis ez volt az első alkalom, hogy orosz ortodox egyházfő és katolikus pápa találkozott.
Borítókép: Kirill moszkvai pátriárka (Fotó: AFP/Vlagyimir Asztapkovics)
