Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet
A védelmi miniszter bejelentését azonban néhány órával később a saját tárcájának kellett korrigálnia. Az egyik berlini minisztériumi szóvivő szerint hiba csúszott a miniszter szóhasználatába, és valójában arra gondolt, hogy a Bundeswehr adhatja a csapatok „magját”, ami nagyjából 1500 főt jelent. Ennél többet egyébként nem is tudna küldeni a német haderő, a miniszter látszólag mégsem volt ezzel tisztában.
A zöldek mezőgazdasági minisztere, Cem Özdemir is mereven ragaszkodik a terveihez. Bár az ukrajnai háború miatt egyre több termék válik elérhetetlenné, a gabonát és az étolajat is lehetetlen beszerezni, a világ pedig valóságos élelmiszerválság felé tart, Özdemir mégsem hajlandó feladni az álláspontját, miszerint pihentetni kell a jelenleg nem használt földeket. Az emberek azért vannak felháborodva, mert Németország is el tudná magát látni gabonával, ha a miniszter engedélyezné ezt. Özdemir ehelyett egy 180 millió eurós csomagot akar előterjeszteni, hogy segítse a gazdaságokat a műtrágya és az üzemanyag többletköltségeinek enyhítésében. Egyrészt ez újabb adósságot jelent a kormánynak, másrészt hiába kérdezik a gazdák, a miniszter nem árulja el, hogy ettől hogyan lesz több gabona.
Minden további hektár, amelyet Európában termesztésbe vonunk, hozzájárulhat a világ élelmezéséhez. De úgy tűnik, ez nem győzte meg Özdemir minisztert. A német kormány nemcsak azért felelős, amit tesz, hanem azért is, amit nem tesz meg. Konkrétan nem használja ki a németországi földeken történő élelmiszer-termelés növelésének lehetőségeit
– fogalmazott Albert Stegemann agrárpolitikai szakértő, aki ellenzékben vesz részt a német parlament munkájában.
A mezőgazdaság valós problémáinak megoldása helyett Cem Özdemir a klímaváltozás lelassításával van elfoglalva. Nemrég arra szólította fel a németeket, hogy fogyasszanak kevesebb húst.
Németországban a mezőgazdasági üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint felét az állattenyésztés okozza. A klímavédelmi törvény előírja, hogy 2030-ra 56 millió tonna szén-dioxid-egyenértékre kell csökkenteni a mezőgazdaság éves kibocsátását. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha az állatállomány csökken
– magyarázta a miniszter.
Egyre nagyobb nyomás nehezedik az ukrajnai háború kezdetén bujkáló Nancy Faeser belügyminiszterre is. A tárcavezető először akkor került a címlapokra, amikor bejelentette, hogy a súlyos munkaerőhiánnyal küzdő német gazdaságnak több bevándorlóra van szüksége. Egy olyan csoportért lobbizott az Európai Uniónál, amely összefogja az úgynevezett befogadó országokat, amelyek ösztönzik a bevándorlást és elosztják egymást között a migránsokat. Faeser láthatóan nem tanult Angela Merkel egykori kancellár 2015-ös hibájából, amikor ellenőrzés nélkül engedték be a menekülteket az országba, a hatóságok pedig emiatt nem tudták, hogy valójában kiket engedtek át a határon. Most pedig egy olyan terveken dolgoznak a belügyi tárca dolgozói, amelyekkel megkönnyítenék a bevándorlók letelepedését.
Faeser és a hatóságok nemtörődömsége vezethetett oda, hogy baloldali szélsőségesek összehangolt támadást hajtsanak végre különböző nagyvárosokban, ahol ruhaboltokban rongálnak és erőszakoskodnak a vásárlókkal és az eladókkal.
A V4NA a napokban számolt be az összehangolt támadássorozatról.
Ezek a problémák azonban nem okoznak komolyabb fejtörést a belügyminiszternek, hiszen láthatóan még semmilyen intézkedést nem tervezett a bűnözés visszaszorítása ellen. A szélsőséges baloldali nézeteket valló és az erőszakos utcai tüntetéseiről híres Antifa-csoport egyik magazinjában véleménycikket író Nancy Faeser ehelyett a jobboldali szervezeteket szeretné megszüntetni. A tárcavezető azt is égetően sürgősnek találta, hogy az LMBTQ-mozgalom törekvéseinek érvényt szerezzen. Néhány napja jóváhagyta a szivárványzászló kitűzését a szövetségi kormány épületeire. „Modern és sokszínű ország vagyunk. Legfőbb ideje, hogy ezt állami intézményként világosabban megmutassuk” – írta a Twitteren a belügyminiszter.
A szociáldemokrata Olaf Scholz néhány hónapos kormányzása alatt semmilyen elemi kérdésben nem vállalt vezetői szerepet. A koronavírus-járvány kezelésében sem mutatott magabiztosságot és a járvány okozta gazdasági károkat sem sikerült enyhíteni. A legtöbb kritikát azonban az ukrajnai háborúval kapcsolatos kommunikációja miatt kapta – pontosabban amiatt, mert nem kommunikált. A kötelező védőoltás mellett az ukrajnai fegyverszállítások kérdésében sem volt hajlandó egyértelmű álláspontot kialakítani. Csak hetekkel később ismertette Németország véleményét, amikor már szinte minden oldalról megtámadták a kancellárt. A Preußische Allgemeine Zeitung német lap hosszasan foglalkozott Olaf Scholz munkájával, a cikk szerzője pedig levonta a következtetést: „Senkit sem kényszerítenek arra, hogy kancellár vagy miniszter legyen.”
Amikor azonban a politikusok elfogadják a vezető pozíciót, kötelesek teljesíteni a rájuk vonatkozó követelményeket. Ha nem akarnak vagy nem tudnak, akkor szabadon lemondhatnak
– írja a szerző.
Borítókép: Anne Spiegel szövetségi családügyi miniszter sajtótájékoztatót tart Berlinben 2022. április 10-én, amelyen bejelentette lemondását
(Fotó: MTI/AP/DPA/Annette Riedl)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Miközben a Terror Háza Múzeum „tartalmi és szemléleti” felülvizsgálatának ígérete már hetek óta kering az Andrássy út 60. számú ház fölött, az intézmény csúcslátogatottságot mondhat magáénak.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
