A várakozásoknak megfelelően Manfred Webert választották meg az Európai Néppárt (EPP) új elnökének a magát jobbközép politikai erőként meghatározó, de egyre inkább balra tolódó európai pártcsalád kedden kezdődő kongresszusán. A hollandiai Rotterdamban megrendezett tisztújító csúcs eredménye előre borítékolható volt, tekintve, hogy az uniós politikai berkekben veteránnak számító bajor politikusnak nem akadt egyetlen kihívója sem, érdekes ugyanakkor, hogy ennek ellenére is csak a voksok 89 százalékát tudta megszerezni.
Elemzők szerint ez egyáltalán nem meglepő, hiszen – ahogy a brüsszeli Politico fogalmaz – az EPP ma már csak árnyéka egykori önmagának.
A pártcsalád elnöki pozíciója egyébként azután üresedett meg, hogy a néppártot 2019 ősze óta vezető Donald Tusk hazatért Lengyelországba, hogy a lengyel ellenzéki Polgári Platform élén szembeszálljon az ottani jobboldali kormánnyal. Nem véletlen, hogy a hanyatló EPP jövőjének kijelölése helyett a 2023-ban esedékes lengyel parlamenti választásokra koncentráló, saját belpolitikai pozícióit építgető Tusk az utóbbi időben rendszeresen kritizálta nyilvánosan a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazság nevű konzervatív lengyel kormánypárttal hagyományosan szoros kapcsolatot ápoló magyar nemzeti kormányt, illetve Orbán Viktor miniszterelnököt.
A lengyel politikusnak abban is jelentős szerepe volt, hogy a Fidesz tavaly márciusban elhagyta a néppártot, Tusk ugyanis már az EPP elnöki székének elfoglalása óta azt hangoztatta, hogy ha rajta múlna, a nagyobbik magyar kormánypárt nem lenne a néppárt tagja.
Frakcióvezető és elnök is egyben
Weber egyébként nem csupán az elnöki széket tudhatja immár magáénak, ezzel párhuzamosan ugyanis megtartja a pártcsalád frakcióvezetői pozícióját is, amire eddig még nem volt precedens. A politikusra márpedig komoly feladat vár, az Európai Néppárt ugyanis sürgősen ráncfelvarrásra szorul: tavaly ősszel a pártcsalád legerősebb tagjának számító német Kereszténydemokrata Unió (CDU), illetve a Webert is sorai között tudó testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) súlyos választási vereséget szenvedett, tovább csökkentve az EPP befolyását az uniós politikában. A német jobbközép bukása azonban már csak egyfajta kegyelemdöfésként értelmezhető a jobb napokat is látott pártcsalád történetében. Ahogy a Politico fogalmazott: az EU öt legnagyobb gazdasága – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia – közül jelenleg egyiknek sincs néppárti vezetője. A 27 uniós tagállamból csupán hetet vezetnek a pártcsalád politikusai, például Ciprust és Ausztriát, ami azt jelenti, hogy az Európai Tanács asztalánál is csupán hét EPP-s vezető foglal helyet. Lapunk is írt róla korábban: a 2019-es európai parlamenti választásokon az EPP az Európai Parlament (EP) 751 képviselői helyéből csupán 182 helyet tudott szerezni, az Egyesült Királyság uniós távozásával azonban 2020 februárjától az EP-ben már csak 705 hely van; ebből jelenleg – a Fidesz kilépése után – 176-ot tudhat magáénak az EPP. A Politico naponta frissülő előrejelzése szerint a 2024-es európai parlamenti választásokon az EPP ennél is kevesebb, 165 mandátumra számíthat.
Porosenko Kijevbe invitálta Webert
Egyesek szerint a vérfrissülésre szomjazó pártcsaládban annak is rossz üzenete van, hogy Weber az elnöki szék mellett a frakcióvezetői pozícióhoz is ragaszkodott, a bajor politikus ugyanis azt a benyomást kelti, hogy saját érdekeit igyekszik ráerőltetni a pártcsaládra is. A kinyilatkoztatott cél ugyanakkor éppen ennek az ellenkezője: a rotterdami kongresszuson a párt újdonsült elnökeként Weber – egyebek mellett – a párt újjáélesztését ígérte a jelenlévőknek. Megválasztását követő beszédében hangsúlyozta:
a pártnak újra vezető szerepet kell vállalnia Európa jövőjében.
A BR24 című német rádiónak nem sokkal megválasztásának hivatalos bejelentése előtt a tagállamok vétójogának eltörléséről, uniós hadsereg létrehozásáról és az eddiginél cselekvőképesebb unióról beszélt.
A rotterdami kongresszuson egyébként Ursula von der Leyen bizottsági elnök, Kiriákosz Micotákisz görög, Andrej Plenkovic horvát kormányfő és Klaus Johannis román kormányfő mellett részt vett Julija Timosenko korábbi ukrán miniszterelnök és Petro Porosenko volt ukrán elnök is.
Porosenko a felszólalásában megragadta az alkalmat, és meg is hívta Ukrajnába Manfred Webert a néppárt új elnökeként.
Borítókép: Manfred Weber az Európai Néppárt rotterdami tisztújító kongresszusán (Forrás: Az Európai Néppárt Twitter-oldala)
