El kell kerülni, hogy a közel-keleti vagy az észak-afrikai problémák kezelésének elmulasztása esetén az Európai Unió egyszerre és párhuzamosan több biztonsági kihívással szembesüljön
– hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Szíriát és régiójának megsegítését célzó hatodik, május 9. és 10. között, Brüsszelben megtartott nemzetközi donorkonferencia fontosságát. Az esemény részeként az Európai Bizottság egymilliárd, 2023-ig pedig további 1,56 milliárd eurót szán a szíriaiak támogatására. A segítségnyújtásból hazánk is kiveszi részét: Szijjártó Péter ismertette, Magyarország 1085 egy évre szóló, államilag finanszírozott egyetemi ösztöndíjas helyet ajánlott fel szíriai, libanoni, török, jordániai, egyiptomi és iraki fiatalok számára 3,3 milliárd forint értékben. Hozzátette: a magyar kormány kilenc fejlesztési programot hajt végre 6,3 milliárd forintos értékben Szíriában, valamint a szíriai menekülteket befogadó országokban. A programok kórházak felújítását és működtetését, iskolák fenntartását, valamint munkahelyteremtést foglalnak magukban.
A polgárháború dúlta arab ország újjáépítését azonban nehezítik a nyugati országok és a Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette rezsim közötti nézeteltérések.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közölte, a szíriai államfőre további politikai nyomást kell gyakorolni, ráadásul az arab országban sem éppen pozitív a donorkonferencia fogadtatása.
A donorkonferenciát a szíriai kormány azért utasítja el, mert a rendezvényre Damaszkusz nem kap meghívást, ez pedig újratermeli a kormány gyenge nemzetközi legitimitását
– magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Szalai Máté, a KKI vezető kutatója.
A szakértő hozzátette, az európai vezetők jellemzően bírálják a rendezvényen az Aszad vezette kormányzatot. A szíriai külügyminisztérium a közleményében átpolitizáltnak nevezte a konferenciát, ahol idén az elnök első számú szövetségese, Oroszország sem vehetett részt. A nyugati államok és Szíria között továbbá a humanitárius és fejlesztési források elosztásával kapcsolatban sincs egyetértés.
A donorok szeretnék maguk megválogatni, hogy milyen civil szervezeteken és hálózatokon keresztül juttatják el a segélyeket a helyi közösségek számára, ezzel szemben viszont Damaszkusz csak az olyan NGO-kat látná szívesen a folyamatban, amelyekkel jó viszonyt tud fenntartani
– mondta Szalai Máté.
Idén márciusban tizenegyedik évébe lépett a szíriai polgárháború, amely a KKI munkatársa szerint gyakorlatilag befagyott. Szalai Máté elmondta, az ország északi felében fekvő Idlíb tartomány egy részét dzsihadista és szélsőséges csoportok uralják, amellyel a damaszkuszi kormány érdemben nem tud mit kezdeni.
Egy nagyobb szabású offenzíva nagyon sok erőforrást igényelne, ráadásul a területre zsúfolódott mintegy hárommillió belső menekült miatt valószínűleg hatalmas emberveszteséggel járna
– tette hozzá.
