Több mint 267 ezer menedékkérő kapott védelmi státust 2021-ben az Európai Unió valamely tagállamában – ismertette a tavalyi évre vonatkozó összesítést az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A jelentés szerint összesen 267 360 menedékkérelmet fogadtak el előző évben az uniós országok, ami öt százalékkal kevesebb, mint két évvel ezelőtt: 2020-ban 281 055 menekült kapott védelmi státust. A legtöbb kérelmet a szíriai (26 százalék), afgán (20 százalék) és venezuelai (öt százalék) állampolgárok nyújtották be. Mellettük jelentős számban kérvényeztek védelmi státust iraki, szomáliai, eritreai, török, iráni, nigériai és pakisztáni állampolgárok. A kérelmek többségét – körülbelül harminc százalékát – Németország fogadta el. A nyugat-európai országot Franciaország követte, amely a menedékkérők 17 százalékának adott védelmi státust, utána következett Olaszország 12 százalékkal, végül Spanyolország nyolc százalékkal. A sort Ausztria és Görögország zárták egyenként hét százalékkal.
A menedékkérők fele menekültstátust kapott, harminc százalékuk kiegészítő védelemre volt jogosult, 19 százalékuk pedig humanitárius védelmet kapott.
A magyar Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság meghatározása szerint kiegészítő védelemben az a személy részesülhet, aki ugyan nem felelt meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja hazája védelmét igénybe venni.
Az Eurostat ugyanakkor arra is rámutatott, 2020-hoz képest jelentősen, mintegy 72 százalékkal emelkedett a kísérő nélkül érkezett, menedéket kérő kiskorúak száma: tavaly több mint 23 ezer kiskorút regisztráltak, szemben a két évvel ezelőtti, 13 ezer körüli számmal.
A jelentés szerint többségük 16 és 17 év közötti. Védelmi státust számukra elsősorban Ausztria, Németország, Bulgária, Görögország, Belgium és Románia biztosított. A statisztikai hivatal adatai szerint a kísérő nélküli kiskorúak több mint fele Afganisztánból érkezett, 16 százalékuk Szíriából, hat százalékuk Bangladesből, öt-öt százalékuk Szomáliából és Pakisztánból, őket követték az egyiptomiak, az irakiak, a marokkóiak és az eritreaiak.
Növekvő tendencia. Noha a világjárvány miatt az elmúlt években kevesebb illegális határátlépést regisztráltak a nemzeti hatóságok, tavaly ismét a koronavírus előtti időket idézett a határsértők száma. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adatai szerint 2021-ben mintegy 196 ezren próbáltak bejutni az Európai Unió területére, 2020-ban több mint 125 ezren, 2019-ben közel 142 ezren, 2018-ban több mint 150 ezren, 2017-ben pedig a 205 ezerhez közelített az illegális bevándorlók száma. Tavaly a közép-mediterrán – azaz a Líbián és Tunézián keresztül Olaszországba és Máltára vezető –, valamint a nyugat-balkáni – Görögországba, Bulgáriába, Romániába, Magyarországra és Horvátországba – vezető útvonalak voltak a legnépszerűbbek. Előbbi esetében több mint 65 ezer határátlépést regisztráltak, utóbbi esetében pedig mintegy hatvanezret.
Borítókép: Az Európai Unió nyugati országaiba igyekvő illegális bevándorlók távoznak a Bosznia északnyugati részén, Bihács közelében lévő, a bevándorláspárti kormányközi Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) által bezáratott lipai befogadótáborból 2020. december 29-én (Fotó: MTI/EPA/Fehim Demir)
